Hétfőn ismét kiderült: a devizakárosultak ügye továbbra sincs lezárva. Sőt, a valóság brutálisabb, mint valaha.
A követőim jól tudják, Z. Kárpát Dániel, pártunk országgyűlési képviselője évek óta napirenden tartja a parlamentben a devizakárosultak ügyét éppen azért, hogy a kormány tagjai egy pillanatra se felejtsék el a mai napig vérző sebet, több százezer honfitársunk mindennapjait megkeserítő valóságot.
Egyértelmű, hogy
a Lex Marczingóssal a megoldási csomag készen áll,
és bár a kormány erről egyelőre hallani sem akar, a bíróságokon már születtek ezzel összhangban lévő ítéletek. És bár eközben ezrek követelik az igazságot, a hazai médiumok még csak be sem számolnak róla. Több százezer ember tragédiája számukra nem hír.
Persze a sajtó csak egy dolog, van nekünk egy kormányunk is. Egy kormány, amely nem volt hajlandó előrehozni a november 15-i kilakoltatási moratóriumot. Ez a döntés – vagy inkább döntésképtelenség – három nap alatt nyolc család életét törte ketté.
Három nap. Nyolc kilakoltatás. Nyolc tragédia, amely elkerülhető lett volna.
Az egyik legdurvább eset a XVI. kerületben történt: egy péntekre kitűzött kilakoltatásra már csütörtök délután megjelentek a végrehajtók, és egyszerűen kidobták a családot a lakásból. Az ügyvéd szerint több ponton jogsértő volt az eljárás – a végrehajtó pedig elismerte: tele volt a naptáruk, „nem volt más időpont”.
Ezt hívják úgy:
embertelen gépezet.
Vidéken ugyanez történt: szervezetten, érzéketlenül, rideg végzések alapján fosztottak ki családokat – miközben három nappal később már védte volna őket a moratórium.
Persze örülünk, hogy a miniszterelnök nyitottnak mutatkozott az „elsétálási jogra” – vagyis arra, hogy akit már kiraktak az otthonából, attól ne követelhessenek még több pénzt. Legalább egy jel arra, hogy a döntéshozók érzékelik: a rendszer összeomlott, és emberek ezrei nyögik az árát.
Teszem hozzá: ez a minimum. A már kifosztott családokat ne nyomoríthassák többé ezek a körök, húzzon végre határt az állam! Ha már eddig nem tette.
S bár szinte minden héten végig hallgathatjuk a kormány aktuális válaszadójának büszkeséggel teli szónoklatát a kamatstopról, vagy épp a forintosításról, csak hát arról felejtenek el beszélni, hogy már bírósági papír van róla: ezek a szerződések érvénytelenek, az érvénytelen szerződés pedig nem tehető utólag érvényessé, a tisztességtelen feltételek miatt ezek a szerződések már a megkötés pillanatában sem álltak meg.
A szomorú valóság pedig ez: a november 15-i moratórium előrehozásának elutasítása olyan döntés volt, amiért valódi emberek fizettek – az otthonukkal, a biztonságukkal, a méltóságukkal.
Ez nem számháború. Ez nem politika. Ez emberi sorsokról szól.
És amíg a rendszer így működik, minden napra jut majd egy újabb tragédia – egy olyan országban, ahol már rég rendszerszintű, tisztességes megoldásnak kellene léteznie.
(A szerző a Jobbik elnöke.)