Sajnos nem állunk jól: az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció óta gyakorlatilag folyamatos a közösségi közlekedés leépítése, különösen vidéken. A hol tudatos, hol csak spontán rombolás különösen a vasutat érintette, a kárvallottjai azonban az emberek: egész járások, régiók néptelenedtek a kontrollvesztett pusztítás következtében. Ennek a „hagyománynak” a méltó folytatója volt az SZDSZ-es Kóka János és az új-SZDSZ-es Lázár János.
Pedig lehetne máshogy is: veszteséges és kizárólag a nemzetközi, s közúti tranzitforgalom érdekei mentén épülő autópályák helyett olyan közösségi közlekedést építsünk, amely nemcsak a vidéki magyar lakosság, de a magyar gazdaság érdekeit is szem előtt tatja. Célunk, hogy a vasút szervesen és teljes értékűen kapcsolódjon be az ország közlekedési hálózatába.
Hogy hogyan?
Elkötelezettek vagyunk a vasúti hálózat megőrzése és fejlesztése mellett.
Felgyorsítjuk az elmaradt térségfeltáró vasútvonalak villamosítását, és azokat integráljuk az országos rendszerbe. A korszerű informatikai és forgalomirányítási rendszerek alkalmazásával a menetrendeket és a járatsűrűséget a valós területi igényekhez igazítjuk, biztosítva a kiszámítható, pontos és versenyképes szolgáltatást. Az agglomerációs térségekben az agrárország stratégia szempontjait is figyelembe véve felülvizsgáljuk a kisvasutak létesítésének lehetőségét, és alkalmassá tesszük azokat korszerű, hazai gyártású, energiatakarékos és környezetkímélő motorvonatok közlekedtetésére. Ugyanakkor hagyományaink megőrzése érdekében támogatjuk a szabadidős, különösen az erdei vasúti közlekedést, amely turisztikai, kulturális és közösségi értéket képvisel.
A közlekedésszervezésnél alapvető szempont lesz a módváltások minél hatékonyabb megszervezése:
az összehangolt, rendszeren belüli autóbuszos csatlakozások, vagyis az átszállás ne kényszerű kompromisszum, hanem gördülékeny átmenet legyen.
Ugyanakkor megteremtjük az egyéni közlekedés korszerű, környezetkímélő parkolási feltételeit is: P+R rendszerek, fedett kerékpártárolók, elektromos töltőpontok és zöld infrastruktúra kialakításával biztosítjuk, hogy az állomások valódi, fenntartható mobilitási központokká váljanak.
A mellékvonalak esetében már többször bebizonyosodott, a pályák részleges felújításával (ne feledjük, többségüket megépítésük óta nem újították fel) és jól szervezett menetrenddel többszörösére lehet növelni az utasszámot. Ez még csak nem is pénz, csak politikai akarat kérdése.
Alapvetés: a vasúti teherfuvarozás a nemzetgazdagság és nemzetbiztonság kulcsterülete:
hatékony működése kiemelt érdeke a nemzetnek. Éppen ezért felülvizsgáljuk a hatósági, regisztrációs és pályahasználati díjakat, és azokat arányosítjuk a tényleges költségekhez, hogy a vasút versenyképes alternatívát kínáljon a közúti szállítással szemben.
A közúti teherforgalom mérséklése érdekében javítjuk a vasúti szállítás feltételeit a kombinált, konténeres fuvarozásban: bővítjük a fogadóhelyek számát, fejlesztjük a megközelítési infrastruktúrát, és biztosítjuk a rendszer biztonságát és védelmét. Mindezek révén a vasút nem csupán közlekedési eszköz, hanem a fenntartható gazdasági fejlődés egyik meghatározó pillére is lesz.
(A szerző a Jobbik elnöke.)