Az orosz rendőrség 1408 embert vett őrizetbe Alekszej Navalnij ellenzéki politikus perének keddi tárgyalása és az ítélet kihirdetését követő spontán tüntetések alatt - közölte az OVD-Info jogvédő szervezet szerdán a honlapján.
Moszkvában 1145, Szentpéterváron pedig 246 embert vettek őrizetbe. A rendőrség a fellépés során az ellenzéki média helyszíni jelentései és a részvevők felvételei szerint gyakran erőt és kényszerítő eszközöket - gumibotot és elektromos sokkolót - alkalmazott, adta hírül az MTI.
Az illetékes moszkvai bíróság kedden
A szabadságvesztésbe beszámít majd az az idő, amelyet a politikus házi őrizetben töltött, így a tényleges büntetés két év 8 hónap. A politikus a tárgyaláson a felmentését kérte, a védői bejelentették, hogy fellebbezni fognak.
Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint Navalnij két gazdasági bűncselekménnyel kapcsolatban - az Yves Rocher- és a Kirovlesz-ügyben - rá kirótt büntetés alatt 60 alkalommal sértette meg a felfüggesztett szabadságvesztés feltételeit. A politikus tavaly, még a nyugati laboratóriumok által egyhangúlag megállapított mérgezését megelőzően hat alkalommal nem jelentkezett az előírt időpontban a büntetésének végrehajtását felügyelő hatóságnál.
A bíróság elvetette Navalnij védőinek azt az érvét, hogy nem lehet letöltendőre változtatni egy olyan felfüggesztett szabadságvesztést, amelynek a hatálya tavaly év végén lejárt. A testület rámutatott, hogy az elítélt még annak érvényessége alatt megtagadta, hogy ellenőrzésre jelentkezzen.
A bíróság kifogásolta, hogy Navalnij csak két hónappal a berlini Charité klinikáról való kiírását követően jelentkezett be az FSZIN-nél, amivel szintén megsértette a feltételes szabadlábra helyezésének feltételeit. A politikusnak az Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB) történő hivatkozása az ítélet szerint nem állja meg a helyét, mert Strasbourg nem ítélte törvénytelennek az Yves Rocher-ügyben kimondott ítéletet, az orosz legfelsőbb bíróság elnöksége pedig úgy ítélte meg, hogy nem indokolt megsemmisíteni a verdiktet.
Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher Vostok-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el, amiért szállítmányozási cégük a vád szerint túlszámlázott a francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatának. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, fivérére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság, amit az öcs le is ült. Az ítélet szerint a fivérek 26,8 millió rubel (a rubel jelenleg mintegy 3,90 forintot ér) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek.
Az EJEB 2017 októberében "önkényesnek" és "nyilvánvalóan észszerűtlennek" minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij fivérektől megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogukat, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az orosz legfelsőbb bíróság ezután mégis helybenhagyta a bírósági döntést.
Az úgynevezett Kirovlesz-ügyben Navalnijt és Pjotr Oficerov üzletembert 2013-ben azon a címen ítélték el, hogy 16 millió rubelt sikkasztottak el a Kirovlesz állami fakitermelő vállalattól. A politikus ötévi börtönt és pénzbírságot kapott, az EJEB azonban kifogásolta az eljárást, az orosz legfelsőbb bíróság pedig 2016-ban elrendelte a perújrafelvételt. A második eljárás a letöltendőt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre változtatta, de meghagyta az eredetileg meghatározott 2 millió 264 ezer rubeles pénzbírságot. Ebben az ügyben Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019 júliusában lejárt.
A politikus támogatói szerint mindkét ügyben politikai verdikt született. Az orosz Központi Választási Bizottság egy, a Kirovlesz-ügyben kirótt felfüggesztett ítélet miatt nem jegyezte be jelöltnek Navalnijt a 2018-as elnökválasztásra. Az indoklás szerint tíz évig nem indulhat választásokon. Navalnij ezzel szemben azzal érvelt, hogy az EJEB neki adott igazat az elítéltetése ügyében, és nem vesztette el passzív választójogát.
Egy 2020-ban elfogadott alkotmánymódosítás értelmében az Oroszországi Föderáció alkotmányának van prioritása, amikor az alkotmány és a nemzetközi jog ellentmondásba kerül egymással.