Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének hívott rabszolgatörvény botrányos körülmények között december 12-én megszavaztatott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán.
Az erről szóló döntést az Alkotmánybíróság (Ab) kedden hirdette ki.
A döntésről folyamatosan tudósítunk!
Mint ismert, ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, továbbá a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.
Az Ab indítványokat elutasító döntésének indoklásában egyrészt azt emelte ki, hogy a szavazások kifogásolt körülményei nyomán "nem sérültek garanciális szabályok", másfelől pedig arra mutatott rá, hogy a képviselők "felelősek azért, hogy megfeleljenek - a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó" - elvárásoknak.
Az Ab értékelése szerint, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban az Alkotmánybíróság "szerint nem következik", hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.
Visszaélésszerű joggyakorlás és a "többségi döntés elve"
Az Alkotmánybíróság kifejtette: előfordulhat, hogy a tanácskozás demokratizmusát védő szabályok egyes parlamenti frakciók "visszaélésszerű magatartása" miatt akadályozzák a törvényhozás "észszerű" működését, a döntések megszületését. Ez a parlamenti obstrukció, amikor egy parlamenti kisebbség politikai céljai, a parlamenti döntéshozatal ellehetetlenítése érdekében jogszerű lehetőségét rendeltetésével ellentétesen - a "visszaélésszerű joggyakorlás" határait feszegetve - használja ki, például felszólalásával húzza az időt.
Az Ab szerint a törvényhozás ésszerű működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek "igazolhatja" azt a parlamenti törekvést, hogy a "többségi döntés elve ne szenvedjen indokolatlan hátrányt" a tanácskozás demokratizmusának elve miatt.
Emlékeztettek arra: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, hogy a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, ám e szabadság nem korlátlan, a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavarják.
Az Ab leszögezte: az Országgyűlés hatékony, zavartalan működéséhez nyomós közérdek fűződik, a magyar szabályozásban ennek biztosítása és az intézmény méltóságának megőrzése az Országgyűlés elnökének joga és kötelezettsége, ennek ellátása érdekében kap az elnök rendészeti és fegyelmi jogkört.
Igazolható Kövér László ténykedése
Az Alkotmánybíróság szerint igazolható, hogy a törvényhozás zavartalan, demokratikus működése érdekében az obstrukciót megakadályozzák, az ilyen képviselői magatartásokat keretek között tartsák, fegyelmi előírásokkal szankcionálják.
Kitért arra is, hogy nem minősül obstrukciónak az a magatartás, amely jogszerűnek még formai értelemben sem nevezhető, és előidézhet olyan jogellenes helyzetet, amikor a rendeltetésszerű működés helyreállítása azonnali megoldást követel.
Az Ab a konkrét eset kapcsán felidézte: az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban álláspontjuk szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.
Továbbá igaz ugyan, hogy a parlamenti üléseken a törvény szerint egyidejűleg kettő, lehetőleg egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó jegyző teljesít szolgálatot. A vizsgált esetben
azonban a két kormánypárti jegyző
A szavazások lebonyolításának az indítványozók által kifogásolt módjával kapcsolatban az Ab azt állapította meg, hogy "egyrészt a szabályok nem írják elő a gépi szavazások kártyás üzemmódban történő lebonyolítását", másrészt pedig a képviselők felelősséggel tartoznak azért, hogy megfeleljenek - a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó - elvárásoknak.
Az Ab rámutatott arra is, hogy Országgyűlés 2018. december 12-i ülése határozatképes volt, az indítványokban érintett törvények elfogadásakor a szükséges számú szavazatot leadták. Ezen túlmenően az indítványok a szavazások eredményével kapcsolatban csupán érdemi elbírálásra alkalmatlan felvetéseket, lehetőségeket fogalmaztak meg.
Mindezek alapján az Ab a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat a 15 alkotmánybíró egyhangú döntésével elutasította.
Nem tekinthető jogalapnak az ellenzéki képviselők ténykedése
Az Alkotmánybíróság döntését felháborítónak tartom, mivel az ügyben nem tekinthető jogalapnak az, hogy a tiltakozásnál az ellenzék "jogtalanság talaján" állt - mondta lapunk érdeklődésére Seres Krisztina jogalkotási szakjogász.
"Durva megállapításnak tartom azt is, hogy az ellenzék magatartása az állam rendeltetésszerű működését akadályozta volna, illetve a jog által védett alkotmányos működés aláásását célozta."
Jobbik: csak sok mameluk és néhány testőr kell a szavazáshoz
Kiderült: ha a Fidesz hátba akar szúrni egy nemzetet, megteheti - áll a Jobbik döntésre reagáló közleményében. Mint írják: se a szabályosan elfogadott napirend, se a szabályos ülésvezetés, se szavazókártya nem kell hozzá, csak sok mameluk és néhány testőr az ülésteremben. Ráadásul az elutasítás a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvény elleni beadványra is vonatkozik.
"Az Alkotmánybíróság szerint így is minden megfelel a jogszabályoknak. Kérdés ezek után, hogy az Alkotmánybíróság kinek akar megfelelni, amikor asszisztál egy nemzet törvénytelen rabszolgasorba taszításához, a demokrácia felszámolásához."
Mint írják: bíznak benne, hogy ha már a fideszes politikusokkal teletűzdelt magyar Alkotmánybíróságot nem zavarja a magyar emberek jogainak lábbal tiprása, legalább az Európai Bizottság jelenleg is tartó vizsgálata eredményre vezet.
"Május 26-án pedig rajtunk a sor, hogy minél többen megüzenjük a kormánynak: nem leszünk rabszolgák a saját hazánkban!"
- olvasható a Jakab Péter által jegyzett közleményben.
MSZP: a magyar emberek ellen döntöttek
Az Alkotmánybíróság előtt Bangóné Borbély Ildikó a testület döntését úgy értékelte:
"Fideszes pártkatonákkal feltöltött alkotmánybíróság megint a magyar emberek ellen döntött, csak a Fidesz-KDNP kormányt szolgálja ki."
A szocialista politikus ezután arra kérte a választókat: aszerint szavazzanak a májusi EP-választáson, hogy kik képviselik valójában a magyar munkavállalók érdekét. Szerinte a Fidesz nem ilyen, ugyanis jelenleg csak a multik szempontjait nézik.
Párbeszéd: ez egy következmények nélküli ország, ha a Fidesz jogsértéseiről van szó
Tordai Bence szerint az Alkotmánybíróság gyáva megoldást választott, amikor csak a közjogi érvénytelenségre vonatkozóan hoztak döntést, a tartalmi problémákkal kapcsolatban nem.
A Párbeszéd országgyűlési képviselője azt ígérte, hogy európai jogi fórumokra viszik az ügyet, mert "azt a magyar Alkotmánybíróság még nem meri megtenni", hogy figyelmen kívül hagyja az ott született döntéseket.
"Talán mindenki számára a korábbinál is egyértelműbb lesz, hogy mi a tétje az Európai Parlamenti választásnak."
Az ellenzéki politikus szerint májusban vagy olyan ellenzéki politikusokat választanak, akik Európában hatékonyan képviselik az ország érdekét, vagy marad a Fidesz, amely "napról napra árulja el a saját szavazóit és az ország teljes lakosságát."
A Demokratikus Koalíció közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a rabszolgatörvényt a "fideszes Alkotmánybírósággal" szemben az Európai Bizottság vizsgálja.