Az eddig véltnél ötször gyorsabban halnak ki a madárfajok, és az állatok az ember megjelenése előtti korokhoz képest ezerszer gyorsabban tűnnek el norvég kutatók szerint - írja az MTI.
Folmer Bokma, az Oslói Egyetem kutatója és munkatársai egy vizsgálat során arra jutottak, hogy a fajok manapság csupán mintegy 3000 évig léteznek kihalásuk előtt, tehát jelentősen rövidebb ideig, mint azt korábban számították.
Az ember megjelenése előtti korokhoz képest az állatok ezerszer gyorsabban tűnnek el - mondta el Bokma.
Az információk alátámasztják számos kutató elméletét:
Eredményeiket a kutatók a Biology Letters című szaklapban mutatták be.
Elpusztult az utolsó hím szélesszájú orrszarvú, már csak kettő példány él az egész világon
Kedden Nairobiban elaltatták a világ utolsó hím északi szélesszájú orrszarvúját. Az életkorával kapcsolatos szövődmények miatt döntöttek így a 45 éves rinocérosznál a kutatók. Sudan már szenvedett, állapota jelentősen rosszabbodott.„Méltóságával és erejével sok ember szívét rabolta el" - mondták a szakemberek.Meg akarták menteni a kihalástólAz alfaj teljes eltűnését akarták megakadályozni Sudannal és két nőstény társával, Najinnal és Fatuval.
Jelenleg mintegy 11 ezer madárfaj él a Földön, miközben az elmúlt 500 év során 187 faj halt ki és sok további fajnak csökkent az állománya.
Számításaik során az oslói kutatók figyelembe vették, hogy egy faj kihalása egy hosszú folyamatnak csak az utolsó lépése. Bokma és kollégái elemezték a veszélyeztetett fajok vörös listáját. Megvizsgálták, hogyan változott több mint 11 ezer madárfaj besorolása 1988 és 2016 között.
Felsőbb - azaz rosszabb - kategóriába került 361 faj, populációjuk csökkent, veszélyeztetettségük szintje növekedett, még ha nem is haltak ki.
Nem a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a globális faji sokszínűségre, hanem a természetes élőhelyek tönkretétele az emberi tevékenység révén
- mondta Bokma.
Kiemelte ugyanakkor a kutatás pozitív üzenetét: kiderült belőle ugyanis, hogy a fajvédelmi projekteknek jelentős hatása van. Ezek az intézkedések gondoskodnak arról, hogy a fajok kihalási aránya mintegy 40 százalékkal csökkent. A fajvédelemmel nem szabad addig várni, míg egy faj már szinte teljesen eltűnt - hangsúlyozták a szakértők.
Globális kipusztulási dominóeffektust indíthat be a klímaváltozás
Kétezer földi szimulációt végezte el a kutatók, megvizsgálva, hogy mi történik a földi élettel különböző katasztrófák esetén, például egy aszteroida becsapódása következtében, illetve a globális felmelegedés hatására.Corey Bradshaw, az ausztrál Flinders Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője úgy véli:nagy veszélyt jelent a társkihalás, amikor egy faj azért hal ki, mert eltűnik az a másik faj, amelytől a fennmaradása függ.