Kína egyebek mellett egy négylépcsős stratégia révén tervezi a Tajvan fölötti irányítás megszerzését, háború nélkül - írta közösen kiadott tanulmányában a nemzetközi politikai kutatásokkal is foglalkozó Amerikai Vállalkozási Intézet (AEI) és a washingtoni hadtudományi intézet (ISW).
A frissen hozzáférhetővé vált, 115 oldalas tanulmány szerint - amelynek eredményeit az intézetek közlése szerint már amerikai képviselőkkel is megvitatták - Peking egy olyan folyamatban gondolkodik, amely Laj Csing-tö tajvani elnök minapi beiktatásától kezdve a 2028-as tajvani elnökválasztásokig tart.
A stratégia első lépésének része a társadalmi rend megzavarása, infrastrukturális központok munkájának szabotálása, légi és tengeri kereskedelmi utak lezárása. Ennek már akár jövőre érzékelhető lehet a hatása. A célja, hogy a tajvaniak mindennapjaira jelentett kockázatok miatt kétséget keltsen Laj politikájában.
Ha a tajvaniak "nem jutnak tiszta vízhez, vagy hirtelen megszűnik az áramellátás, az felkavarhatja a tajvani társadalmat, és csökkenhet a kormány támogatottsága" - áll a jelentésben.
A második lépésben a szakértők szerint Kína a tajvani-amerikai kapcsolatok aláásását tervezi.
A tanulmány szerint Kína célja, hogy az internet és különféle médiaplatformok segítségével egy új narratívát alkosson, és arról próbálja meggyőzni a tajvaniakat, hogy a konfliktus elsődleges okozója az Egyesült Államok.
Harmadik lépésben Peking kisebb katonai akciókat és tengeri blokádokat tervez, azt a gondolatot terjesztve a tajvaniak körében, hogy kifizetődőbb, ha "Kína felé közeledve érik el a békét".
"Ebben a szakaszban nagy az esélye, hogy Észak-Koreát nukleáris tesztek és provokációk végrehajtására ösztönzik, hogy elvonják a szomszédos országok - mint Dél-Korea és Japán - figyelmét a tajvani ügyről" - áll a jelentésben.
A negyedik szakaszban a szakértők szerint Kína célja, hogy Tajvant Hongkonghoz hasonló úton vezesse végig, és egy megállapodás megkötésével megvalósítsa az "egy ország, két rendszer" berendezkedést.
"Peking a tervek szerint az úgynevezett tajvani szeparatistákat akarja bosszantani, akiket az Egyesült Államok és indiai-csendes-óceáni szövetségeseik támogatnak, és át akarja adni a hatalmat a Kína-barát politikusoknak, akik teljes mértékben eleget fognak tenni Kína követeléseinek" - állítják a tanulmány szerzői.
A jelentésben arra is figyelmeztetnek: "amennyiben az Egyesült Államok kormányzata kizárólag arra fókuszál, hogy fölkészüljön a lehetséges kínai katonai provokációkra, akkor a 'kényszerítés hibrid stratégiájára' már képtelen lesz megfelelő válaszlépéseket tenni".
(Címlapkép: Laj Csing-tö új tajvani elnök látogatást tesz a kelet-tajvani Hualienben lévő katonai bázison 2024. május 28-án. MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)