Amikor a multik formálják a közvéleményt

Cikksorozatunk negyedik részében az európai sajtóval foglalkozunk. Északtól délig.

A küszöbön áll az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közti szabadkereskedelmi egyezmény (Transatlantic Trade and Investment Partnership - TTIP) megkötése. A tárgyalások a legnagyobb titokban zajlanak (2013 óta kilenc alkalommal ültek asztalhoz a felek), és csak komoly küzdelem árán lehet információhoz jutni, ám az egyezmény kerete, az ebben megtestesülő világkép tökéletesen kidomborodik már így is.
 
Ami kijelenthető, hogy a TTIP nem egy kereskedelmi egyezmény, hanem egy új (gazdasági) világrend legfontosabb letéteményese.
 
Sorozatunk negyedik részében egy rövid sajtószemlét tartunk. Vajon a különböző fősodratú nemzetközi hírportálok milyen szempontok alapján számoltak be az Európai Parlament (EP) múlt heti TTIP-pel kapcsolatos szavazásáról. Mint ismert, a képviselők többsége egy olyan ajánlást fogadott el, ami ugyan tartalmaz néhány változtatást, ugyanakkor annak lehetőségét elmulasztották, hogy megvédjék a nemzetállamok önállóságát az amerikai vállalatokkal szemben.

Eladni a terméket

Nyilván nem új keletű a megállapítás, de a szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán még hangsúlyosabban kitűnik az EU döntési mechanizmusa; a multinacionális vállalatok brüsszeli folyósokon, vagy zárt tárgyalótermekben leadják a megrendelést, az uniós döntéshozó szervek teljesítik azt, míg végül a média az így elkészült "terméket" eladja az embereknek. Jellemzően, különvélemény nélkül.
 
Ugyanakkor látványos törésvonalakat is felfedezhetünk a tudósításokban, elsősorban az észak- és dél-európai portálok látják teljesen eltérően a befektető és állam közti vitarendezési mechanizmus (ISDS) szükségességét. Azt is muszáj megjegyeznünk, hogy mivel a két nagy pártcsalád (Néppárt, szocialisták) döntő többsége támogatja az egyezményt, ezért az otthoni szavazótábor számára úgy kell megfogalmazni a szavazás eredményét, mintha azzal sikert értek volna el, és a TTIP-ből ezzel egy átlátható, transzparens intézmény válna.
 
Érdekes megfigyelni az orosz híradásokat is. A transzatlanti egyezmény nagyrészt Moszkva ellen irányul, hiszen a ratifikálással az Egyesült Államok végleg magához láncolná Európát, így az orosz portálok némi - és érthető - gúnnyal követik a tárgyalásokat.

Race to the bottom

A mértéktartó BBC-nek is úgy sikerült kommentálnia a múlt heti szavazást, mintha azzal átütő eredményt értek volna el az EP képviselői, így a lap sem fogalmaz meg egyértelmű kritikát, azaz elfogadja a multi cégek lobbija által ránk erőszakolt ISDS-t, és csak annak módosítgatásában gondolkodik (például, mennyivel jobb, hogy nem választott, hanem állandó bíróságok dönthetnek a vállalatok és a nemzetállamok közti peres ügyekben).
 
A cikk nem mulasztja el megállapítani, hogy az egyezmény az EU számára GDP-növekedést eredményez, majd idézi a svéd Cecilia Malmström kereskedelmi biztost, aki létfontosságúnak nevezte a tárgyalások szempontjából az EP-döntést.
 
A BBC azért megemlékezik a kritikus hangokról is - ne feledjük, nemcsak a UKIP, de maga David Cameron miniszterelnök is EU-szkeptikus véleményt fogalmazott meg -, amelyek szerint a TTIP veszélyezteti azokat az élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és munkajogi vívmányokat, amelyeket az elmúlt évszázadban sikerült meghonosítani a kontinensen.

A franciák szerint semmit nem érnek a változások

A Csatorna másik oldalán, Franciaországban már hangsúlyosabb ellenvéleményeknek is teret engednek, azonban a lapok jellemző módon megpróbálták elrejteni a TTIP-ről szóló híradásukat, ebből a szempontból számukra pont kapóra jött a görög dráma aktuális darabja, így a szavazás sehol nem volt címlapsztori.
 
A Les Echos gazdasági napilap a TTIP-jelentés elfogadásáról szóló cikkében emlékeztet arra, hogy a szavazást még múlt hónapban halasztották el júliusra, majd beszámol az eredményről. Minden különösebb negatív megnyilvánulás nélkül, szenvtelenül megállapítják, hogy az európai álláspont szerint az egyezmény véglegesítéséhez szükség van az ISDS-szel kapcsolatos módosításokra: átláthatóságot, független, szakmai bíróságot és nyilvánosságot javasolnak az ilyen ügyek rendezésére. A kulturális örökségek és a védett elnevezésű termékek esetében is egyértelműen meghúzott határvonalakat szeretne az európai fél.
 
A liberális Le Monde már megjegyzi, azért nem mindenki számára ilyen egyértelmű a helyzet, "szélsőbaloldali", zöld, szocialista és jobboldali radikális politikusok véleménye szerint a fentebb említett módosítási javaslatok nem érnek semmit, hiszen az egyezmény így is a nagyvállalatokat fogja helyzetbe hozni. A lap megemlékezik arról is, a tiltakozók azt sérelmezik, hogy míg a multik folyamatosan részesei lehettek a tárgyalásoknak, a kis- és középvállalkozások, valamint a nyilvánosság alig kapott lehetőséget, hogy megismerje a TTIP részleteit, s így érdemi vitára sem volt esély.
 
A Le Figaro az Egyesült Államok és az Európai Unió közti egészségügyi szabályozás különbségeire hívja fel a figyelmet, szerintük ezen a téren nem szabadna visszalépni. Némi malíciával megemlítik, hogy a tárgyalások végkimenetelére komoly hatással lehet a németországi lehallgatási botrány.

A németek elégedettek

Németországban azért már nehéz egyértelmű kritikát megfogalmazni, ugyanis a német gazdaság, főleg az autóipar számára valós esély mutatkozik arra, hogy bejusson az amerikai piacokra. Éppen ezért Angela Merkel is kiállt az egyezmény mellett.
 
Jellemző, hogy a TTIP-határozat benyújtója, a kezdeményezés arca, a kereskedelmi bizottság (INTA) vezetője, a szocialista Bernd Lange is német, csakúgy, mint Martin Schulz, az EP elnöke.
 
Ennek megfelelően a Der Spiegel is előrelépésről beszél a szavazás kapcsán, majd idézi Langét, aki úgy látja, az EP egy demokratikus és átlátható rendszert alkotott, amikor - megfogalmazása szerint - független bíróságok kezébe helyezte a peres ügyek intézését.
 
Röviden megemlékeztek az ellenzőkről is, egyetlen érvükként a nyilvánosság kizárását jelölték meg.
 
A Junge Welt világhálós kiadása is megismétli Malmström figyelmeztetését: Európa még nem jött ki a gazdasági válság jelentette alagútból.
 
Az újság azonban már megszólaltatta a szocialista Helmut Scholzot, aki arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak nincs szüksége egy olyan kereskedelmi egyezményre, amely szembeállítja a közösséget Oroszországgal és Kínával, illetve más feltörekvő nemzetekkel.
 
A Deutsche Welle is megelégszik azzal, hogy az ISDS adta kereteken belül próbál változásokat eszközölni az Európai Parlament, majd beszámolójában többször is kihangsúlyozza, a képviselők többsége a TTIP mellett foglalt állást, ellene csak a zöldek, illetve a "szélsőbal és a szélsőjobb" szavazott.
 
Megállapítható, hogy a német fősodratú média nem foglal állást a TTIP-pel szemben, bár még így is nagyobb társadalmi vitát gerjeszt, mint a hazai sajtó.
 

Északon valami eltört

A TTIP-ről szóló skandináv híradások igen hiányosak, leginkább egy-két hónapos híreket lehet találni, melyek a szavazás júniusi elhalasztásáról, vagy az egyezmény „előnyeiről” szólnak.
 
A dán dr.dk csak igen szűkszavúan, a halasztással kapcsolatban tett említést tiltakozó hangokról, de az országban leginkább azt hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok dániai nagykövete „2015 legfontosabb döntésének” nevezte az egyezmény esetleges megszavazását.
 
A svéd média „új lehetőségek megnyílásáról” beszélt.
 
A legnagyobb gondban a finnek vannak. Ugyanis Lenita Toivakka, a skandináv ország kereskedelmi minisztere azzal sokkolta nemrég a közvéleményt, hogy Finnország elengedhetetlennek tartja a szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttét, és kiemelten fontosnak nevezte, hogy szerepeljen abban az ISDS, ugyanis szerinte az védelmet jelent a (finn) befektetők számára (is).
 
Itt már fel sem merülnek a demokratikus vívmányok, az emberi jogok és a többi nyugati hivatkozási alap.

"Minden kompromisszum halva születik"

A spanyol közvélemény - érthető okokból - nincs túlzottan elragadtatva az EU pénzügyi politikájától, ennek egyik bizonyítéka a baloldali, "megszorítás ellenes" Podemos párt megjelenése és előretörése is.
 
Ugyanakkor, csakúgy, mint Magyarország esetében, Madridban is összeállt a nagykoalíció: a szocialisták és a Néppárt ugyanúgy együttesen állt ki a TTIP mellett, mint ahogy itthon tette azt a Fidesz, az MSZP, valamint a DK.
 
Az El País is erre az összefonódásra figyelmeztetett, majd Lola Sánchezt, a Podemos európai parlamenti képviselőjét idézte, aki szerint minden kompromisszum halva születik, mivel az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterének helyettese kijelentette, hogy nem fogadja el a TTIP-t ISDS nélkül.
 
A lap megszólaltatta Harm Schepel jogtudományi professzort is, aki arra figyelmeztetett, hogy ezek a perek igen drágák lesznek, átlagosan 7 millió euróba kerülhetnek, így csak a nagyvállalatok számára lesz elérhető ez a megoldás, tehát az EU kkv szektora még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül az amerikai mamutcégekkel szemben.
 
Az El Diaro sem rejti véka alá az ellenérzést, és egy dél-amerikai példával demonstrálja a várható veszélyeket. Ecuadort 1,77 milliárd euró megfizetésére kötelezte egy bírósági ítélet, amiért felbontott egy szerződést egy amerikai olajvállalattal. A történethez hozzátartozik, hogy a cég úgy értékesítette a termelési jogok 40 százalékát, hogy arról nem tárgyalt a kormánnyal, pedig a megállapodás szerint szükség lett volna az egyeztetésre, azonban a "független" tárgyalás során mégis a multinak adtak igazat.
 
Az újság a szavazás kapcsán emlékeztet arra, hogy az áprilisban megrendezett globális akciónap keretében Madridban, Zaragozában, Sevillában, Bilbaóban, valamint Valenciában és Barcelonában is több ezren vonultak az utcára, hogy kifejezzék TTIP-pel kapcsolatos ellenérzésüket.

Az orosz lapokban kritizálnak az európai ellenállók

A Russia Today angol nyelvű változata hangsúlyozza, hogy a hangos kritikák ellenére az EP rábólintott a határozatra. Az orosz portál ezután tényszerűen sorra veszi azokat a megállapításokat, a jogszabályi változásoktól kezdve a génmanipulált élelmiszerek megjelenéséig, melyeket az ellenzők rendszeresen jeleznek a TTIP-pel kapcsolatban.
 
Az RT arról sem feledkezik meg, hogy számos európai országban szerveztek tüntetést civilek, ám a politikusokra nem sikerült nyomást gyakorolni.
 
A Sputnik News már élesebb hangnemet üt meg, amikor például idézi Nick Deardent, aki egy mocskos politikai trükknek nevezte az európai nagykoalíció játszmáját, és aki szerint csak azért ennyire buzgóak ezek a politikusok, mert még mindig rendkívül hatékony a multik lobbi gépezete Brüsszelben.
 
A lapnak nyilatkozott John Hilary is, aki rémálomhoz hasonlította az Egyesült Államok és az unió közti szabadkereskedelmi egyezményt, ugyanakkor tett egy komor kijelentést is: ha a képviselők ratifikálják a TTIP-et, Európa válsága eszkalálódni fog.
 
A cikk végül megjegyzi, hogy nemcsak az európai polgárokat hagyják ki a döntésekből, de nem egyeztettek a BRICS-országokkal sem, azaz Brazíliával, Oroszországgal, Kínával vagy épp Dél-Afrikával.
 
(A Stop TTIP oldalon Ön is támogathatja aláírásával a szabadkereskedelmi egyezmény elleni civil küzdelmet.)