A kormány az utóbbi években arra törekszik, hogy a hazai oktatást uniformizálja. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy szeptembertől bevezették az óvodaszigort, amelynek értelmében átírták a rugalmas iskolakezdés szabályait.
Mint ismert, a kormány júliusban jelentős változtatásokat eszközölt a köznevelési törvényben. Ezek közül bevezették az ún. óvodaszigort is, amely arról szól, hogy minden gyereknek kötelező szeptemberben iskolába mennie, aki augusztus 31-ig betölti hatodik életévét. Ez alól kizárólag azok vonhatják ki magukat, akik erre engedélyt kapnak egy központi szervtől, de csak november végén derült ki, hogy a szülőknek az Oktatási Hivataltól kell kérvényezniük január 15-ig, ha nem akarják szeptemberben iskolába küldeni a gyereküket.
Korábban a gyermekek iskolaérettségéről az óvodapedagógusok döntöttek. Azonban innentől fogva a gyerek számára idegenek fognak dönteni arról, hogy maradhat-e még egy évet az óvodában, vagy mennie kell az iskolába.
A rugalmas iskolakezdés eltörlése miatt aggódik az alapvető jogok biztosa (ombudsman), Kozma Ákos is, aki arra kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy halasszák el az szigor bevezetését.
Indoklásában kifejtette, hogy
a rendelkezés bevezetéshez a szükséges feltételek nem minden érintett szervnél állnak fenn, így pedig sérülhetnek a gyerekek jogai.
Kozma Ákos kiemelte, hogy nagyszámú panaszbeadványt kapott az ügyben, ezért vizsgálatot indított, és arra jutott, hogy mivel az új szabályozást november végén hirdették ki, és január elsején már hatályba is lépne, ezért a végrehajtása és alkalmazása bizonytalanságokat eredményezhet.
Az alapvető jogok biztosa ezért azt kérte a szaktárcától, hogy fontolja meg az iskolaérettség megállapítására vonatkozó új szabályozás elhalasztását.
Az alapjogi biztos szerint egy ilyen volumenű, a gyermekek sorsát befolyásoló módosítás során biztosítani kell a megfelelő felkészülési időt:
az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és azokra a jogalkalmazás is felkészülhetett.
Az Emmi azonban közleményben tagadta meg a halasztást, arra hivatkozva, hogy az új szabályozás megalkotását számtalan egyeztetés előzte meg, és lényegében azzal is érvelve, hogy már nincs idő elhalasztani.
A Jobbik országgyűlési képviselője, Ander Balázs szerint nem igaz, hogy széleskörű szakmai egyeztetés előzte volna meg a törvényt.
„Ez valójában úgy történik, hogy mondanak valamit, egy diktátumot, bemutatják pár embernek a minisztériumban és ez volt a szakmai egyeztetés.”
A képviselő elmesélte, hogy a parlamenti vita során, amikor számonkérte a kormányt, hogy a szakképzési törvény megváltoztatásánál hol volt szakmai egyeztetés, akkor az egyik kormánypárti politikus csak annyit mondott:
„Kivel kellett volna egyeztetnünk?”
A jobboldali ellenzéki párt politikusa szerint a törvény már csak azért is aggályos, mert nem lehet egységesen kezelni a gyerekeket, ugyanis nem minden gyerek fejlődik egységesen. A korábbi törvényt éppen azért hozták be, hogy legyen egy plusz éve azoknak a gyermekeknek, akik még nem feltétlenül érettek meg arra, hogy az iskolapadba kerüljenek.
Ander hozzátette, aggályos az, hogy a pedagógiai szakszolgálatoktól elvették annak a jogát, hogy eldönthessék, hogy a gyermek iskolaérett-e. Ezek után ezt az Oktatási Hivatal fogja végezni, azonban a törvény „előkészítetlenségét” bizonyítja, hogy egyelőre a kormányzat sem nevezte meg azt a bizottságot, amely majd dönteni fog a gyerekek sorsáról.
„Hogyan tud majd a még meg nem nevezett bizottság képet formálni olyan kritériumokról, mint a kudarctűrés, viselkedésnormák, önszabályozás bizonyos szintű megléte, szocializációs folyamatok?”
– tette hozzá Ander Balázs.