A köznevelési törvény módosításának vitájával folytatta pénteki munkáját az Országgyűlés. A törvénymódosító javaslatok szerint többek között megszüntetnék a magántanulói jogviszonyt, nem szólhatnának bele a szülők és a tantestületek az igazgatók kinevezésébe, illetve a tankönyvellátást is szabályozná a kormány.
Bódis József oktatási államtitkár szerint a kormány elkötelezett a minőségi oktatás mellett, éppen ezért váltak indokolttá a módosítások. Az óvodába járási kötelezettséggel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az óvodából kikerülő gyermekeknél jóval kisebb az iskolai lemorzsolódás veszélye, mint azoknál, akik nem jártak óvodába.
Bódis szerint a magántanulói jogviszony kérdésében azért szükséges a pontosítás, mert jelenleg hihetetlenül széles skálán mozognak az ezzel kapcsolatos intézményi döntések.
„Nem szűnik meg a magántanulói státusz, csak az elbírálása más módon történik majd, és új elnevezése lesz. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek esetében az Alkotmánybíróság által kért garanciák is bekerültek a javaslatba”
– szögezte le Bódis.
"Már a látszatra sem ad a kormányzat" | Alfahír
Elvennék véleményezés jogát az iskolaigazgatók kinevezésénél a kormányzat. Semjén Zsolt javaslata szerint teljesen zárttá tennék az oktatási intézmények vezetőinek megválasztását.
Pedagógiai elfekvő
A Jobbik országgyűlési képviselője, Ander Balázs szerint az érintett módosításokat elvetik az érintettek. Ander kiemelte, hogy
A jobbikos politikus hozzátette, hogy a közoktatási rendszer nem biztosítja a mobilitást, a szakképzést pedig egy "pedagógiai elfekvővé" alakították.
A magántanulói jogviszony eltörléséről úgy fogalmazott, hogy
„a módosítás olyan kapukat zár be, amelyek eddig a közoktatással elégedetlen középosztálybeliek számára volt adott… Mi lesz a nyolcezer magántanulóval és azokkal a diákokkal, akikkel valóban foglalkozni kellene?”
- tette fel a kérdést.
Ander Balázs arról is beszélt, hogy a Magyarországon a pedagógusok, így is rendkívül leterheltek és alulfizetettek, így több terhet már aligha képesek a vállukra venni.
Se pénz, se megfelelő feltételek
Az LMP képviselője, Ungár Péter elmondta, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége sem támogatja a törvényjavaslatot, a többi között azért, mert a fogyatékos tanulók esetében a magántanulói státusz kényszer, nem a választható alternatívák egyike. Konkrét példákat ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába vannak törvényi előírások, hiányoznak a specifikus fejlesztés feltételei, főként vidéken.
Ungár hangsúlyozta:
„nem tudni, mit jelent az egyéni tanrend, azt ugyanis rendeletben fogják szabályozni, de annak tartalmáról nem lehet tudni. Akármilyen törvényt hoznak, ha nem adnak több pénzt, lényegtelen, mit írnak bele a törvénybe”
Kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek az SNI-s gyermekek | Alfahír
Az elmúlt években növekedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma Magyarországon. A statisztikai adatok alapján tudjuk, hogy az elmúlt 2 évben több mint 3 ezerrel lettek többen, így már közel 92 ezer fiatalról beszélhetünk.
Szél Bernadett szerint ez az
Mint fogalmazott: a szakemberek szerint nem uniformizálni kell a gyermekeket, ehhez képest a mostani törvényjavaslat gyakorlatilag minden választási jogától megfosztja a szülőket és a gyermekeket.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Tapolczai Gergely a felmerülő aggályokra úgy válaszolt, hogy szerinte a változtatás kevéssé befolyásolja a speciális nevelési igényű gyermekek jövőjét. A magántanuló fogalma változik meg, amelyben szerinte senki nem látott nagy problémát, a speciális nevelési igényű gyermekeket képviselő szervezetek sem.