A Németország nyugati részén fekvő, jómódú Hessenben 1987 óta mindig a CDU alakított tartományi kormányt, az utóbbi öt évben azonban már a Zöldekkel való koalícióban kormányoztak. Az utolsó felmérések alapján idén a Zöldek minden eddiginél jobb eredményt érhetnek el, a CDU pedig jelentősen gyengülhet. A Zöldek a felméréseken és a korábbi tartományi választásokon mutatott erősödésen felbuzdúlva már a berlini nagykoalíció ellen kampányolnak.
A tartományban ellenzékben lévő Német Szociáldemokrata Párt (SPD) támogatottsága is visszaeshet.
A szövetségi szinten együtt kormányzó CDU és SPD gyengülése kiszámíthatatlan folyamatokat indíthat el, akár a két pártelnök leváltásához és előre hozott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáshoz is vezethet. Egy rádióinterjúban Merkel is elismerte, hogy ha Bouffier elbukik, az az ő vesztét is jelentheti, valamint a
napokban a CDU főtitkára úgy nyilatkozott, hogy egy hesseni "nagy vereség" után szóba jöhet, hogy felmondják a nagykoalíciót. Így vagy be kell vonni valakit az SPD helyett, vagy ki kell írni a választásokat.
Az MTI információi szerint az utolsó felmérések alapján Hessenben ugyan továbbra is a CDU lesz az első számú politikai erő, de támogatottsága a 26-28 százalékos sávba süllyed az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson elért 38,3 százalékról.
Az SPD 20-22 százalékot szerezhet, szemben az öt évvel korábbi 30,7 százalékkal. Előfordulhat, hogy a harmadik helyre szorul, a Zöldek pedig előrelépnek a tartomány második számú politikai erejévé. Az ökopárt támogatottságát is 20-22 százalékra mérik, ami csaknem a duplája a 2013-ban szerzett 11,1 százaléknak. A zöldek nem csak itt erősödtek meg, hanem az utóbbi időben minden tartományban jelentősen előretörtek.
A negyedik helyen a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) végezhet, amely öt éve még nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, ezúttal pedig 12-13 százalékkal kerülhet be a wiesbadeni Landtagba. A 2013-ban alapított AfD így mind a 16 tartományi törvényhozásban rendelkezik majd képviselettel.
Az SPD-től balra álló pártok is egyre több szavazatot tudnak begyűjteni. A Baloldal (Die Linke) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) egyaránt a szavazatok 8 százalékára számíthat, a 2013-ban szerzett 5,2 százalék, illetve 5 százalék után.
(Fotó: Béli Balázs/Alfahír)