Az ukrajnai háború miatt súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki, és az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén
- mondta hétfőn a brit jegybank kormányzója.
Andrew Bailey a londoni alsóház költségvetési bizottságának meghallgatásán kijelentette, hogy
A Bank of England vezetője az MTI szerint elismerte, hogy a nagy-britanniai infláció messze a 2 százalékos cél felett jár, de kijelentette: a célszintet meghaladó inflációs hányad 80 százalékát az energiahordozók és a külkereskedelemben forgalmazott egyéb áruk drágulása okozta.
Márciusban 7 százalékkal - 30 éve nem mért ütemben - emelkedett éves összevetésben a fogyasztói árindex Nagy-Britanniában, és a Bank of England előrejelzése szerint az éves brit infláció 2022 végén valamivel 10 százalék felett tetőzik.
Bailey a hétfő esti parlamenti meghallgatáson kijelentette: az ellátási oldalról jelentkező egyik nagy globális kockázat most az, hogy újabb energia-ársokk éri a világgazdaságot, abban az esetben, ha elakad a fölgáz és a nyersolaj, illetve a nyersolajpárlatok, például a dízelüzemanyagok forgalma.
Ez a lehetőség Nagy-Britanniában ugyanúgy komoly aggodalom forrása, mint a fejlődő térség számára - fogalmazott a brit jegybank vezetője.
Andrew Bailey elmondta: beszélt az ukrán pénzügyminiszterrel, aki derűlátóan nyilatkozott a vetési kilátásokról, de hozzátette, hogy jelenleg nincs mód az agrártermékek kijuttatására az exportpiacokra. A jegybanki kormányzó hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy Ukrajna a világgazdaság egyik jelentős búza- és étolajellátója.
Azon bírálatokra reagálva, amelyek szerint a Bank of England lassan reagált a sokkhatásokra, Bailey a hétfői bizottsági meghallgatáson úgy fogalmazott, hogy a jegybank "nem tud háborúkat előrejelezni". Hozzátette: nem hiszi, hogy a Bank of England az általa alkalmazott monetáris válaszlépéseken túl bármi egyebet tehetett volna a kialakult helyzetben.
A Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos mélységi alapkamat-rekordról, és az eddig végrehajtott négy kamatemeléssel 1,00 százalékra emelte irányadó kamatát.
Egy százalékra emelte az alapkamatot a brit jegybank
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, az eddigi 0,75 százalékról 1,00 százalékra, tizenhárom évi csúcsra emelte alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben ismertetett, felülvizsgált előrejelzésében az infláció 10 százalék feletti tetőzésének és a brit gazdaság jövő évi visszaesésének lehetőségére figyelmeztetett.