Az atomtöltetek számának csökkentése nagyjából megfelelt a nukleáris fegyverek csökkentéséről az Egyesült Államok és Oroszország között 2010-ben létrejött megállapodásnak, vagyis az úgynevezett Új START-nak. A két legnagyobb atomhatalom együtt a világ nukleáris fegyvereinek 92 százalékát birtokolja: becslés szerint
2018 elején az Egyesült Államoknak 6450, Oroszországnak pedig 6850 atomtöltete volt.
Kilenc ország birtokol beismerten atomtölteteket: a már említett kettőn kívül
Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea.
Annak ellenére, hogy az atomtöltetek száma a világban összességében valamelyest csökkent, nagyon aggasztó tendenciák mutatkoznak - mondta a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva Shannon Kile, a SIPRI egyik kutatója.
"Minden atomfegyver-birtokló ország belekezdett valamilyen hosszú távú modernizációs programba, vagy bejelentette erre vonatkozó szándékát, és belátható időn belül egyikük sem akar foglalkozni a nukleáris leszereléssel" - jelentette ki Kile.
Erre egy példát említett: az amerikai törvényhozás tavaly jóváhagyott egy modernizációs programot, amely felöleli a rakéták, a rakétatöltetek és a repülőgépek gyártását is. A kongresszusi költségvetési iroda becslése szerint az Egyesült Államok 2017 és 2026 között 400 milliárd dollárt költ erre a programra.
Az intézet becslése szerint Nagy-Britanniának 215 atomtöltete van, Franciaországnak 300, Kínának 280, Indiának 130-140, Pakisztánnak 140-150, Izraelnek 80.
Volt egy olyan fejlemény is tavaly, amelyet Shannon Kile jónak tart: szeptemberben aláírták az atomfegyverek betiltásáról szóló szerződést, amely szerinte még messze nem megoldás, de idővel segíthet nyomást gyakorolni az atomhatalmakra, hogy semmisítsék meg atomfegyvereiket. A szerződést eddig 59 ország írta alá, és 10 már ratifikálta is. Ahhoz, hogy életbe lépjen, legalább 50 országnak kell törvénybe iktatnia.