"Az egyetlen megoldás, hogy a csempészeket megfosszuk az üzlet lehetőségétől, és véget vessünk annak, hogy emberek a tengeren vesszenek oda, ha elérjük, hogy illegális bevándorlók ne jussanak el Közép-Európába"
- mondta a miniszter.
Elképzelései szerint a Földközi-tengeren megmentett menekülteket tunéziai vagy egyiptomi befogadóközpontokban kellene elhelyezni. Kurz meggyőződése szerint a két ország biztosan elfogadná a javaslatot, amennyiben az unió vonzó ajánlatot tenne számukra. A hírügynökség viszont arra emlékeztet, hogy Tunézia eddig elutasítóan, Egyiptom pedig szkeptikusan nyilatkozott a hasonló javaslatokról.
A miniszter elképzelése szerint a védelmet keresők nem adhatnának be menedékkérelmet az észak-afrikai menekültközpontokban, mivel ez szerinte csak ösztönző erő lenne az afrikaiak számára, hogy elinduljanak Tunézia vagy Egyiptom irányába.
A háború sújtotta vidékekről Európába tartók számára a tárcavezető szerint az egyetlen megoldás az európai uniós áttelepítési program kell, hogy legyen. Úgy vélte, így célzottan azoknak lehetne segíteni, akik kiszolgáltatottak, és nem azoknak, akik anyagilag megengedhetik maguknak, hogy igénybe vegyék az embercsempészek szolgáltatásait.
Az APA mindazonáltal a beszámolójában megjegyzi: a menekültválság kirobbanása óta Európában igen kevesen támogatják, hogy az unión kívüli területről hoznak bevándorlókat a kontinensre.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az év eleje óta 70 ezer menekült érte el Európát a Földközi-tengeren keresztül, a legtöbben tengerjárásra alkalmatlan csónakkal tartottak Líbiából Olaszország irányába. Január óta mintegy 1600 ember vesztette életét a Földközi-tengeren.
Tavaly februárban Sebastian Kurz kezdeményezésére Bécsben megegyeztek a balkáni menekültútvonalban érintett országok illetékesei, hogy lezárják az útvonalat. Ezt megelőzően naponta emberek ezrei vonultak Görögországból a nyugat-balkáni országokon keresztül Közép-Európába. (Az APA ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a lezárást ellenző Görögország és Németország nem kapott meghívást a bécsi Balkán-konferenciára.) A nyugat-balkáni határzár, valamint az unió és Törökország közötti megállapodás hatására csökkent az érkező menekültek száma - olvasható a jelentésében.
Kurz az interjúban kifejtette: mindent meg akar tenni, hogy a földközi-tengeri útvonal lezárása hasonlóképpen sikeres legyen, mint korábban a balkáni határzár, ugyanis szerinte a sokat bírált javaslata mostanra igazolást nyert.
"Sokan, akik egy évvel ezelőtt még kritizáltak, már követik ezt a politikai irányt"
- mondta és kiemelte: már Németország sem folytatja a nyitott határok politikáját, amelyet 2015-ben vallott.
Emlékeztetett arra, hogy akkoriban egyesek azt jósolták, a balkáni határzár miatt tíz nap alatt 150 ezer migráns torlódik fel Görögországban, száz nap alatt pedig másfélmillió, valójában viszont néhány nap alatt éppen hogy csökkent a menekültroham.
"Ez azért volt, mert tömegek nem érték be puszta védelemmel Görögországban, hanem jobb életet akartak találni Közép-Európában. Hasonló a helyzet most Olaszországban is"
- mondta Kurz.
A Kurier című osztrák lap hétfői száma az olaszországi belügyminisztérium adataira hivatkozva azt írta, hogy május utolsó hetében 10 ezer menekült érkezett Olaszországba, 30 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. Egyes források szerint jelenleg akár egymillió ember várja, hogy Líbiát elhagyja és továbbutazzon Európa irányába - írta a lap.
Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter egy hétfői lapinterjúban arra a kérdésre, miszerint Ausztria felkészült-e az Olaszországból érkező nagyobb menekültáradatra, azt mondta: az olasz-osztrák határon található Brenner-hágónál felépített, határ menti átléptető rendszer bármikor beüzemelhető, Ausztria számára ez lenne a végsőmegoldás.
A belügyminisztérium legfrissebb számításai szerint idén várhatóan 26 ezer menedékkérelmi igény érkezik be az osztrák hatóságokhoz. A korábban meghatározott felső határ szerint idén 35 ezer kérelmi eljárás megindítását engedélyezik.
Az év első öt hónapjában feleannyi kérelem érkezett be, mint az előző év hasonló időszakában, hiszen 2017 januárjától május végéig mintegy 11 ezren akartak Ausztriában maradni, míg 2016 január és május között még 22 ezren nyújtották be ez irányú igényüket. Idén jellemzően szíriaiak adták be kérelmüket, és kilencven százalékuk meg is kapta az engedélyt, hogy az országban maradhasson.
Tavaly összesen 42 ezer menedékkérelmi eljárás érkezett be az osztrák hatóságokhoz, míg tavalyelőtt mintegy 90 ezer.