Az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizenharmadik szankciós csomagját, amely az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó vállalkozásokat is sújtja - számol be az MTI.

A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint

a szankciós lista az újabb csomag részeként 106 ember és 88 szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért.

Ezzel 2000 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt, válaszul a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.

A korlátozó intézkedések elsősorban a védelmi és katonai szektorban tevékenykedő azon vállalatokat és szervezeteket, illetve képviselőiket érintik, amelyek fejlett technológiával és katonai termékekkel látják el Oroszországot, bizonyítottan támogatva Moszkva háborús erőfeszítéseit. A szankciós csomag emellett nagy hangsúlyt fektet az intézkedések kijátszása elleni küzdelemre, és célba veszi az Ukrajnából elhurcolt gyermekeket átnevelő, orosz működtetésű intézményeket is - fűzték hozzá.

Európa Tanács: a bűnösök elszámoltathatósága nélkül nincs tartós béke

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács (ET) vezető képviselői abban a közleményben, amelyet az orosz-ukrán háború két évvel ezelőtti kezdetére emlékeztetve tettek közzé pénteken, kijelentették:

Oroszország polgári és katonai hatóságait az illetékes bíróságok előtt felelősségre kell vonni az Ukrajna és népe ellen elkövetett bűncselekményekért, elszámoltathatóság nélkül nem lehetséges a tartós béke.

A friss közleményt Marija Pejcinovic Buric ET-főtitkár, Teódorosz Ruszópulosz, a parlamenti közgyűlés (PACE) elnöke, valamint Dominique Hasler, Liechtenstein külügy-, oktatási és sportminisztere, az ET miniszteri bizottságának elnöke közösen adta ki. A dokumentumban az Európa Tanács a 2022. február 24-én kezdődött ukrajnai háború évfordulója mellett a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város megszállásával szembeni ellenállás napjáról is megemlékezik, ezt minden évben február 26-án tartják Ukrajnában.

Azt írták: különösen megrázó a nem szűnő orosz bombázások által okozott polgári áldozatok számának közelmúltbeli növekedése. Ezzel összefüggésben emlékeztettek arra, hogy a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat tiltja a nemzetközi jog, bárhol is történjenek.

Aggodalmukat fejezték ki azon ukrán gyerekeknek sorsa miatt is, akiket az agresszor ország jogtalanul deportált Ukrajnából, vagy erőszakkal hurcolt el Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területeire.

"Az igazságszolgáltatás iránti elkötelezettségünktől vezérelve továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy az orosz polgári és katonai hatóságokat illetékes bíróságok előtt felelősségre vonják az Ukrajna és népe ellen elkövetett bűncselekményekért" - fogalmaztak.

Emellett elítélték Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be azok ellen, akik az oroszok által a háború során elkövetett bűnökért való felelősségre vonására törekszenek, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság bíráit és ügyészeit is. Hangsúlyozták továbbá: Oroszországnak teljes mértékben eleget kell tennie nemzetközi jogi kötelezettségének arra vonatkozóan is, hogy végrehajtsa az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) jogerős ítéleteit.

"Mivel Oroszország háborúja a harmadik évébe lép, és mivel megemlékezünk a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város jogellenes annektálásának 10. évfordulójáról is, ismételten megerősítjük, hogy határozottan elítéljük az Ukrajna elleni háborút, és rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül" - olvasható a közleményben.

(Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz államfő interjút ad Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2024. február 9-én. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov)