Az Alkotmánybíróság a nagybirtokrendszer mögé állt

Ötből két alkotmánybíró nem értett ezzel egyet.

Az Ab honlapján szerdán jelent meg a határozat. Azonban folytatása várható, ugyanis a Greenpeace Magyarország segítségével az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi biogazdaság, ugyanis nem ért egyet a taláros testület keddi döntésével.

Lapunk is beszámolt arról a nem mindennapi esetről, hogy október 5-én Fővárosi Törvényszék úgy határozott, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, és egyben felfüggesztette másodfokon a felperes Kishantosi Ökogazdaság (Kishantos) kontra Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és Magyar Állam közötti pert.

A bíróság álláspontja szerint az NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei ugyanis az alaptörvénybe ütköznek, és sértik az ENSZ Korrupció elleni egyezményét is.

A döntés messze túlmutatott önmagán - amennyiben az Ab-n átmegy, akkor a Fidesz-holdudvarán egy rendkívül mély sebet ejtettek volna (elég, ha csak Mészáros Lőrinc felemelkedésére gondolunk) - az NFA-törvény módosításával, kilövésével esély nyílhatott volna az egész oligarchák számára fenntartott, nagybirtokrendszer megváltoztatására.

5 dolog, amit még nem vett meg Mészáros Lőrinc

Szépen gyarapodik a felcsúti polgármester vagyona, Mészáros Lőrinc immár a 28. leggazdagabb magyar. Nem urizáló, beképzelt milliárdosról van szó, aki ülne a pénzen, vásárol cégeket, újságokat, földeket, focicsapatokat, és csak legendás szerénységének köszönhető, hogy még nem vett meg mindent. Rögtön itt van 5 dolog, ami még nem az övé. 5.

A Törvényszék szerint a támadott rendelkezések az Alaptörvénybe ütköznek, ugyanis nem kormányrendeletben, hanem sarkalatos törvényben kellett volna meghatározni a termőföld tulajdonjogának megszerzésével és hasznosításával kapcsolatos követelményrendszert.

Az Alkotmánybíróság azonban nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést.

Az Ab határozata szerint az indítvány mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozik, amit bírói kezdeményezésben nem lehet indítványozni. A testület megállapította: az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogi érvelést, amely szükségessé tenné, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet - foglalja össze a határozatot az MTI.

Mindent vissza?! - Megbukott a Fidesz földpolitikája

A kormány földpolitikája megbukott, nem azokat a célokat szolgálja, amelyekre meghirdették, és erről már bírósági papírja is van, hangzott el a Jobbik hétfői sajtótájékoztatóján. Magyar Zoltán arra hívta fel a Fideszt, hogy azonnal függessze fel a földeladásokról szóló törvény elfogadását.

Azonban testület közel sem volt egységes: Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírák szerint az AB olyan részkérdésről fejtette ki álláspontját, amely vizsgálatát az indítványozó bíróság egyértelműen jelezte írásban, hogy nem kéri. Viszont más, álláspontjuk szerint valóban Alaptörvénybe ütköző pontok vizsgálatát elmulasztotta.

Az Alkotmánybíróság mai döntése nyomán Kishantos a Greenpeace segítségével az Európai Bírósághoz fordul. A zöld szervezet lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a kormány intézkedései veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az NFA földbérleti és földprivatizációs eljárása és döntései elherdálják az állami földeket, mindannyiunk közvagyonát, és ellehetetlenítik a kis- és családi gazdálkodókat.

„Meggyőződésünk, hogy a Fővárosi Törvényszék bírója ítélte meg helyesen az ügyet, és elszomorítónak találjuk az Alkotmánybíróság három tagja által képviselt határozatot. De Kishantos és a Greenpeace ezúttal sem hátrál meg. Továbbra is kiállunk az egész magyar vidék jövőjéért, és a kishantosi biogazdaság igazáért az Európia Bíróságon küzdünk tovább”

– nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.

A Földművelésügyi Minisztériumban azonban üdvözölték az Ab határozatát, és jellemző módon közleményükben elismerték:

"Az elutasítás fő indoka, hogy a bírák beadványa nem felel meg a jogszabályoknak, sőt a kishantosi földekkel kapcsolatos perhez sincs köze".

A tárca szerint a Fővárosi Törvényszék olyan jogszabályi rendelkezéseket kívánt megsemmisíttetni, amelyek 2010 óta több tízezer magyar földművest juttattak állami földek használati vagy tulajdonjogához.

Az persze más kérdés, hogy kinek mennyi jutott abból a bizonyos tortából.