Korábban az ENSZ-közgyűlés New Yorkban javaslatot fogadott el arról, hogy 2017-ben konferenciát hívjanak össze, amely az atomfegyverek teljes betiltására vonatkozó nemzetközi konvencióról tárgyalna.
"Teljesen nyilvánvaló, hogy sem Oroszország, sem más atomhatalom nem fog részt venni a konvenciót előkészítő tárgyalásokon. Az atomhatalmak nélkül pedig ez a kezdeményezés semmi gyakorlati jelentőséggel nem bír. Elméletben még kontraproduktív is lehet, mivel nemcsak hogy nem gyorsítja meg a nukleáris leszerelést, de bizonyos mértékben még akadályozhatja is azt. Az ilyen jellegű kezdeményezés nem vezet együttműködéshez, hanem eltávolodáshoz, sőt kibékíthetetlen ellentétekhez, ami nem válik hasznára a tömegpusztító fegyverek elterjedése visszaszorításának"
- vélekedett Uljanov.
Az orosz tisztségviselő rámutatott:
"Felmerül a kérdés, hogyan egyeztethető össze az atomsorompó-szerződés (NPT) - amely rögzíti, hogy az öt atomhatalom ellenőrzése alatt álló atomfegyverek törvényesnek minősülnek - az új egyezménnyel, amely ezeket betiltaná. Vagyis két párhuzamos jogrend keletkezne."
Uljanov hangsúlyozta:
az Oroszországi Föderáció kész és hajlandó is fokozatosan csökkenteni nukleáris arzenálját, de csakis az atomsorompó-szerződés keretében.
Emlékeztetett, hogy Oroszország és az Egyesült Államok atomarzenáljai a múlt század 50-es 60-as éveinek szintjére csökkentek.
Oroszország emellett saját területén kívül nem fog atomfegyvereket telepíteni más országokba - szögezte le Uljanov.
Oroszország még az 1990-es években kivonta összes atomfegyverét a külföldi államok területéről, míg az Egyesült Államok esetében teljesen más a helyzet, fegyverei olyan államok területén vannak, amelyek nem minősülnek atomhatalomnak, így Hollandia, Németország, Belgium, Olaszország és Törökország területén - tette hozzá az orosz diplomata.