A Napi Gazdaság akkor azt írta, hogy Bradley típusú harcjárművek érkezhetnek hazánkba, de felmerült M1-es Abrams amerikai harckocsik gyakorlatozása is a Várpalota melletti lőtéren. A tankok ideiglenes áttelepülése akkor került szóba, amikor Frederick Hodges altábornagy, az európai erők főparancsnoka látogatást tett Magyarországon.
A Magyar Nemzet szerdai számában már azt írja, hogy ötven katonai járműről lenne szó, de nem ideiglenesen kerülnének az országba, hanem állandó jelleggel állomásoznának itt, valószínűleg a tatai laktanyában. Csak az amerikai kezelőszemélyzet érkezne ideiglenesen hazánkba. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a járművek között négy M1 Abrams harckocsit és nyolc M2 Bradley gyalogsági harcjárművet telepítene Magyarországra az Egyesült Államok. A tárolásra és karbantartásra amerikai pénzből újítanák fel a tatai laktanya egyes létesítményeit, a századszintű gyakorlatok céljaira a helyi, szomódi lőteret, a zászlóaljszintűekre pedig a várpalotait.
A lap arra is rámutat, hogy bár Hende Csaba honvédelmi miniszter cáfolta, hogy létezne hivatalos amerikai megkeresés, a Magyar Nemzet informálisan úgy értesült: nagyon is konkrét formában ez megtörtént, és a tárca előterjesztése a napokban kerül a kormány elé.
A lap forrásai a kezdeményezést „visszautasíthatatlanként” jellemezték, de azt kiemelték, hogy Orbán Viktor miniszterelnök óvatosan kezeli azt, nem akarja, hogy veszélyeztesse a magyar–orosz kapcsolatokat. Ugyanakkor azt is megjegyezték a Magyar Nemzetnek: jó esély van arra, hogy a lépés „nem éri el az oroszok ingerküszöbét”.
Az ide telepítendő erő nagysága ugyanis jelképesnek tekinthető, s Magyarország nem „frontország”, azaz nem határos Oroszországgal. Betű szerint nem sérülne az 1997-es NATO–orosz alapokmány sem, amely „jelentős” erők állandó jellegű telepítésének a mellőzését irányozta elő
– írja a lap.
A Magyar Nemzet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a magyar jog szerint a tankok telepítése – még ha állandó katonai személyzet nélkül történik is – állomásoztatásnak minősül, a kérdésben a végső szót az Országgyűlésnek kell kimondania.