Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) még július közepén rendelt el harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget a Balaton nyugati medencéjére vonatkozóan. Ennek oka, hogy a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szintet mértek, július 13-án a part menti vízmintákban a nyílt vízinek körülbelül a háromszorosa volt az algák mennyisége. Balatongyörök térségében szinte rögtön megkezdődött a kotrás.
Az algák ugyan rendkívül fontos szerepet töltenek be a vízi életben, de túlzott mértékű elszaporodásuk veszélyeztetheti a fürdőzést és az ivóvízellátást is.
Somogyi Boglárka, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa kérdésünkre elmondta az algákról, hogy
Esszenciálisak a vízi élet számára. A kékalgák, vagy más néven cianobaktériumok egy csoportot képeznek az algákon belül, elsőként jelentek meg az óceánokban, ők teremtették meg az oxigénben dús légkört. A tavi élet szempontjából ők az elsődleges termelők, a vízi táplálékhálózat alapját adják. Ha van alga, van élet a vízben, ha nincs alga, nincs élet.
Észrevesszük, ha algás a víz?
Több napnyi szélcsendes időszak után megjelenhet a vízfelületen egy zöldes hártya, főleg védettebb öblökben sodródhat össze jelentős mennyiségű algatömeg. Ha viszont feltámad a szél, az áramlatok visszakeverik a vízoszlopba.
- fejtette ki Somogyi Boglárka, hozzátéve, hogy a valódi mérgező hatáshoz szükséges mennyiséget gyakorlatilag lehetetlen meginni, de az algás víz bőrirritációt, a gyerekeknél hasmenést okozhat.
A július közepi állapot viszont a legfrissebb adatok szerint nem lett súlyosabb:
A legfrissebb mintavételünk alapján azt mondhatjuk, hogy nincs jelen nagy algatömeg a tóban. Számokban ez azt jelenti, hogy 50 mikrogramm/liter a még elfogadható klorofill-koncentráció, a Balaton nyugati medencéjében ez most 20-30 mikrogramm/litert mutat, az onnan keletebbre található részeken pedig még alacsonyabb ez az érték.