A House of European Affairs and Diplomacy és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája szervezésében pénteken négy magyar EP-képviselőtől lehetett kérdezni a Corvinus Egyetemen:
- Balczó Zoltán (Jobbik),
- Meszerics Tamás (LMP),
- Schöpflin György (Fidesz),
- valamint Ujhelyi István (MSZP)
voltak azok, akik vállalták, hogy bepillantatáengednek Európa jövőjébe.
Tovább a lisszaboni úton?
Balczó Zoltán szerint a legnagyobb kihívás az európai identitás megőrzése. A bevándorlás - nem abban az apokaliptikus formában, amit a kormánypártok felvázolnak – pedig ezt veszélyezteti. Ugyanakkor a jobbikos politikus arra is rámutatott, hogy a migrációval kapcsolatban megváltozott az EU vezetőinek álláspontja. Legutóbb a Tanács már arról határozott, hogy meg kell erősíteni a külső határokat, a menekülteket csak önkéntes alapon lehet szétosztani, és a migráció okainak megszüntetése érdekében együtt kell működni a kibocsátó afrikai országokkal.
Ugyanilyen fontosnak ítélte a szuverenitás erősítését is.
"Tovább haladunk-e a lisszaboni úton?"
- érdeklődött Balczó Zoltán, szerinte ugyanis amíg a nemzetek együttműködésének nincs alternatívája, a Lisszaboni Szerződésnek van. Az EU szétesését kockáztatják azzal, ha további jogköröket vonnak el a nemzetállamoktól a szerződés alapján - vélekedett a jobbikos politikus.
Meszerics Tamás szerint viszont nem áll az EU az összeomlás szélén, és egyáltalán nem olyan törékeny, mint amilyennek 3-4 éve tűnt. A zöldpárti képviselő hangsúlyozta, az EP működik, ám a működőképessége további biztosításához az kell, hogy a választópolgárok megértsék, miért is küldik ki Strasbourgba a képviselőket. Nem az otthoni, hanem az európai ügyekkel kell az EP-ben foglalkozni.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy elkerülhetetlen a szerződések módosítása, valamint átláthatóbbá és demokratikusabbá kel tenni az EU intézményeit, példaként felhozta, hogy a Tanács üléseiről továbbra sem vezetnek jegyzőkönyvet.
"Nem kisebb, vagy nagyobb Európát akarunk, hanem értelmesebb Európát"
- fogalmazott.
A veterán Schöpflin György arról beszélt, hogy a Juncker-Timmermans rezsim megbukott, a konfliktusok megoldása helyett csak szította azokat, és az EU most megosztottabb, mint 4 éve, valamint a félperiféria államainak integrálása is csak félig sikerült. A fideszes politikus szerint a fősodor gyengülni fog, a pártcsaládja (Néppárt) és a szocialista frakció is. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a 2019-ben az EP-be kerülő pártok miatt létrejöhet a blokkoló kisebbség, amely a költségvetés elfogadásakor zsarolhatja a közösséget.
Ujhelyi István élesen kritizálta, hogy valaki az otthoni belpolitikai játékok miatt blokkolja az EU működését. Szerinte ugyanezen logika mentén következett be a brexit is. Fontosnak nevezte a közelgő EP szavazást, és részvételre buzdította az egyetemista hallgatóságot.
Brexit
Schöpflin György a brexittel kapcsolatban elárulta, többször is beszélt Nigel Farage-zsal, és a brit politikus őszintén ki akart lépni az EU-ból. Úgy véli, a minden áron való távozási szándék az angol nacionalizmusból táplálkozik, amely kontinenssel szemben alakult ki. Nagy-Britanniában alkotmányos válság van, és szerinte kemény brexitre lehet számítani.
Az LMP-s Meszerics Tamás szerint a brexit egy katasztrófával ér majd fel. Ugyanakkor emlékeztetett, ennek megvannak a konkrét felelősei, nem az EU kezdeményezte a kilépést.
Ujhelyi István viszont egy merészebb forgatókönyvvel állt elő. A szocialista politikus jövendölése szerint a May-kormány még decemberben megbukik, és a munkáspárti Jeremy Corbyn vezette kabinet egy néhány éves átmeneti időszak után egyszerűen nem hajtja végre a kilépést. Igaz, szerinte ehhez mindkét félnek, de főleg az angoloknak, meg kell hajolnia a másik előtt.
Balczó Zoltán elvárja a kilépő britektől, hogy méltányos megállapodásra törekedjenek, és például a magyar munkavállalókat se tekintsék harmadik országból érkezőnek. Úgy látja, Brüsszel azért húzza el ennyire a tárgyalást, mert ezzel akarja elvenni a kilépésben gondolkodók kedvét.
2019
A Jobbik EU-kritikus, és a 2019-es választások után is sok hasonló gondolkozású párt fog érkezni az Európai Parlamentbe, de ennek a kritikának építőnek kell lennie, és nem akadályozhatja az EU működését. Egy érdemi párbeszéd megindulását várja Balczó Zoltán a 2019-es EP-választásoktól.
Ujhelyi István azt hangsúlyozta, a magyarok szempontjából a közelgő választás tétje a kétsebességes Európa, ami nagyon veszélyes lenne hazánkra nézve.
Meszerics Tamás szerint már most is a perifériára sodródtunk. Az LMP-s politikus abban látja a veszélyt, hogy a kampányban nem lesz több olyan vita, amelyen a Fidesz is képviselteti magát, az üzeneteket nem lehet majd eljuttatni a választókhoz, és megint minden a migrációról fog szólni.
Schöpflin György ebben a blokkban is azon kesergett, hogy blokkoló kisebbség fog kialakulni a nagy pártokkal szemben (ez egyébként azért is vicces, mert Orbán Viktor legfrissebb európai barátai éppenséggel az első csoportba tartoznak).
1135 milliárd euró. Maradhat?
Az EU-s költségvetéssel kapcsolatban (a következő pénzügyi ciklus 2021-ben kezdődik) szintén sokatmondó volt a fideszes politikus meglátása. Nagyon sok tőke van még a világban, nem az EU az egyetlen forrás - utalt arra Schöpflin György, hogyha valóban a kevesebb pénz érkezik hazánknak Brüsszelből, akkor azt kiválthatjuk kínai jüannal (példaként felhozta a 16+1 csúcstalálkozót).
Meszerics Tamás szerint egyértelmű, hogy a következő pénzügyi ciklus vesztese Magyarország lesz, de az előző időszaknak a nyertese volt. Az, hogy a kohéziós programok nem érték el a kívánt eredményt, nemcsak Brüsszel hibája, hanem a forrásokat rosszul felhasználó kormányoké is.
A szocilista EP-képviselő szerint Orbán Viktor azért fél az új költségvetéstől, mert abban a jogállamiság leépítésre hivatkozva felfüggeszthetik a források kifizetését. Egyébként a 2021-2027-es ciklusra 1135 Milliárd euróval számolnak, a közös agrárpolitikai célokra kevesebb, míg a bevándorlással kapcsolatos kiadásokra több jut majd.
Balczó Zoltán kritikájában úgy fogalmazott, hogy az EU költségvetésében nemcsak a nagy multik érdekeinek kellene megjelennie, hanem a Szociális Pillérnek is, valamint törekednie kell az unióban tapasztalható bérszakadék megszüntetésére, ami ugye a béruniós kezdeményezésük célja is volt (egyenlő munkáért egyenlő bért). A büdzséhez kapcsolódik a Frontex megerősítése is, amit szintén támogat a jobbikos politikus, és mint mondta, ezzel senki nem akarja elvenni a magyarok jogát a határvédelemtől.
Azzal viszont nem értett egyet, hogy a menekültek hosszútávú integrálására is többet fordít az EU, és szerinte az sem szolgálja Magyarország érdekét, hogy Orbán Viktor túlságosan konfrontatív módon szólalt fel a Tanácsban.
Már megint Sargentini
Balczó Zoltán a Sargentini-jelentésre vonatkozó kérdésre elmondta, azért tartózkodott, mert nem értett egyet a hazákat rasszizmussal vádoló, illetve a migrációs politikát elítélő pontokkal, viszont a jogállamiságra vonatkozó megállapításokat valósnak tartja. Ismét aláhúzta,
az előterjesztés elfogadásának közvetlenül semmilyen káros hatása sincs Magyarországra.
Ujhelyi István megszavazta a Sargentini-jelentést, szerinte az előterjesztés minket véd.
Ebben a körben talán a legizgalmasabb Meszerics Tamás válasza volt, elmondása szerint nem a tartalmi kérdések miatt nem vett részt a szavazáson, ő a politikai körülmények okán gondolta úgy, hogy ehhez nem adja a nevét. Szerinte az Orbán-kormánnyal szembeni jogállamisági eljárást az Európai Bizottságnak kellett volna megindítania, de ezt politikai gyávaságból nem tette meg Frans Timmermans, és inkább áthárította ezt a feladatot az EP-re.
"A Sargentini-jelentésnek jogilag semmilyen következménye nem lesz"
- hűtötte le a kedélyeket Schöpflin György. Politikai következménye viszont van, a jelentés ugyanis megosztotta a Néppártot, és a fideszesek egyelőre nem tudják, hogyan mászhatnak ki ebből a helyzetből.
"Hogy milyen a Néppártban a hangulat? Kényelmetlen"
- magyarázta.