Bencze János szerint a magyar autóstársadalom meglehetősen nagy, az autó- és motorsport, illetve az autóépítés iránt érdeklődők száma szerinte 500 és 800 ezer között lehet. A problémáik azonban messze nem csak a tuningautókról szólnak. Ide tartozik a gépjárművek átalakítása, a műszaki vizsgáztatás, a forgalomba helyezés, az autó- és motorsport, valamint az ezekhez kapcsolódó hatósági szabályozás is.
Szerinte az egyik legnagyobb gond, hogy a területnek hosszú ideig egyszerűen nem volt gazdája. > „Magyarországon az autóstársadalom most egy ilyen vákuumban lebeg. Gazdája istenigazából nincsen a területnek, ez eddig mindenkinek nyűg volt, és senki se akart vele komolyabban foglalkozni.”
Bencze úgy véli a helyzetet az elmúlt években tovább rontotta az úgynevezett autósüldözés. Példaként az Árpád hídi balesetet és az azt követő kommunikációt hozza fel, amely szerinte indokolatlanul mosta össze a tragédiát a tuningautósokkal. > „A Fidesznek ez egy jó marketing-szolgálás volt, hogy meginduljon egyfajta autósüldözés Magyarországon, ami zajlik a mai napig.”
A volt képviselő szerint a tuningolás Magyarországon önmagában is olyan bürokratikus akadályokba ütközik, amelyek mellett nem meglepő, ha sok autó átalakítása papíron szabálytalanná válik.
„Beragadtunk a moszkvicsos korszakba” – mondta, utalva arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerinte képtelen követni az autóipar és az autókultúra fejlődését. Egy 13 colos helyett 15 colos felni felszerelése például már átalakítási engedélyköteles lehet, miközben szerinte Ausztriában vagy Németországban ugyanez jóval életszerűbben és olcsóbban működik.
A szabályozás szerinte nemcsak korszerűtlen, hanem kezelhetetlenül bonyolult is. > „Egy egységes, normális, európai szintű jogszabályrendszerünk kellene legyen, mert a jelenlegi az 1990-es rendelet alapján megy, ami több mint 4500 oldal az egyéb rendeleteivel meg kiegészítőivel együtt. Ezen már ember nem igazodik ki.”
Bencze szerint az abszurditás ott válik igazán látványossá, amikor a hatósági ellenőrzés már nem feltétlenül egy konkrét szabálytalanság felderítéséről szól. Kecskeméti példát említ, ahol állítása szerint közterület-felügyelőket is arra képeztek ki, hogy felismerjék az általuk tuningautónak vélt járműveket. Egy szabályosan átalakított, műszakival rendelkező autó tulajdonosa így is könnyen találhatja magát hatósági vizsgálaton.
– Az ember elmegy műszaki vizsgáztatni, vagy lefotózzák Kecskeméten az autóját, és közlik vele, hogy alakítsa vissza eredetire, vagy mutassa róluk az átalakítási engedélyt. Az autós pedig kanosszajárásba kezd, hogy segítsen már neki valaki.
Bencze szerint éppen ezért hozzák létre a Szabad Mobilitásért Egyesületet, amelyben a gépjárműipari mérnököktől és autókereskedőktől az autó- és motorépítőkig több terület szakemberei dolgoznának együtt. Céljuk, hogy érdekképviseletet biztosítsanak az autóstársadalomnak, és egy európai szintű szabályozás felé mozdítsák el a magyar rendszert.
Mert miközben az autók az elmúlt évtizedekben elektromosak, okosak és egyre összetettebbek lettek, a szabályozás – Bencze szerint valahol – félúton maradt a Zaporozsec és a Moszkvics között ragadt. > „'90-ben még a szocialista autóipar csodáira írták ezt a rendeletcsomagot, azóta volt egy rendszerváltás, meg megváltozott a világ. És Magyarország nem érte utol magát.”
Az új egyesület célja így nem kevesebb, mint hogy végre az autósok is kapjanak egy olyan szabályozási környezetet, amely nem ellenségként tekint rájuk – és amelyet nem kell több ezer oldalnyi jogszabályból, nagyítóval kibogarászni.