A landshuti járás elöljárója, Peter Dreier már tavaly októberben megírta Angela Merkel kancellárnak, hogy amennyiben Németország egymillió menekültet fogad be, akkor a járásban 1800 embert kell elhelyezni, és erről gondoskodnak is majd, de
az összes "létszámon felüli" menekültet a kancellári hivatal elé küldik.
A Die Welt című lap szerint a kancellár olvasta a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű párt politikusának levelét, majd felhívta, elbeszélgetett vele a menekültválság kezeléséről, megadta neki hivatalvezetője telefonszámát és megkérte, hogy jelezze, ha beváltja ígéretét. Megjegyezte, hogy szerinte nem lenne sok értelme az akciónak, mert a menekültet vissza kellene küldenie Görögországba, ahonnan előbb-utóbb úgyis visszamennének Németországba.
Peter Dreier szerint október óta tovább romlott a helyzet, de a "nagypolitika" berlini szereplői ezt nem hajlandóak észrevenni és nem értik a települési önkormányzatok gondjait. Csak azt hajtogatják, hogy nincs is gond, hiszen kevesebb menedékkérő érkezik, pedig a landshuti járásban is egyre nagyobb a baj, és a menekültválság folyton növekvő terhei miatt
veszélybe került a társadalmi béke
- fejtette ki a politikus több csütörtöki interjúban.
A járási vezető 51 menekültet akart a kancellária elé szállítani, de végül csak 31 szír menekülttel indult el a busz, és este 18 óráig nem érkezett meg Angela Merkel hivatalához. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi történik majd az útra önként jelentkezett menekültekkel. Az RBB Inforadio berlin-brandenburgi regionális közszolgálati rádió szerint a főváros vezetősége arra számít, hogy Berlinben kell elhelyezni őket.
A Die Welt szerint Emilia Müller bajor szociális miniszter megpróbálta lebeszélni Peter Dreiert a tiltakozó akcióról, és jogi lépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem tesz le tervéről. A politikus azonban "bebiztosította magát", egyebek között azzal, hogy az utat nem közpénzből, hanem adományokból finanszírozza.
A Bild című lap megkeresésére a miniszter azt mondta, hogy Peter Dreier nem járási vezetői minőségében, hanem magánemberként hajtja végre tiltakozó akcióját, amelyben menekültként elismert emberek vesznek részt, akik jogállásukból adódóan szabadon utazhatnak és bárhol letelepedhetnek az országban.