Mindez különösen igaz a bevándorlásellenes politikai erőkre, melyek az elmúlt egy év közvélemény-kutatási adatait vizsgálva Ausztriában, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Svédországban és Szlovákiában is stabilizálták pozícióikat vagy tovább erősödtek.
A baloldali protesztpártokkal is számolva ma már közel 60 millió főre tehető az EU-tagállamokban protesztpártokat támogatók száma (az európai választók egyötöde), mindez ráadásul közel 6 millióval több a bevándorlási válság előtti, tavaly februári időszakhoz képest. Összehasonlításképpen: ez utóbbi szám meghaladja például Szlovákia teljes lakosságszámát.
A protesztpártok megerősödését elsősorban két tényező okozta. Egyfelől, a hatásait máig éreztető gazdasági válság még le sem zárult, az Európai Unió máris szembetalálta magát a bevándorlási krízissel. Európa nem volt felkészülve egy újabb válsághelyzetre. Másfelől, az európai hatalmi pozíciók többségét birtokló hagyományos nyugati elitpártok véleménye egyre távolabb került a társadalmi elvárásoktól. Ez utóbbi a bevándorlás-ügyben érzékelhető leginkább: a politikai vezetők sok esetben ideologikus megközelítést alkalmazva a bevándorlók szempontjait helyezik előtérbe, míg az átlagpolgárok a migrációs nyomás mérséklését, illetve megszüntetését várják el.
A protesztpártok erősödését a közvélemény-kutatási adatokon túl már választási eredmények is visszaigazolják. Finnországban tavaly áprilisban kormányzati tényezővé vált a Finnek Pártja, Franciaországban pedig a Nemzeti Front nyerte a novemberi regionális választás első fordulóját. Emellett már a lengyel és a szlovák parlamentbe is jutottak be protesztpártok, a március 13-i baden-württembergi, rajna-vidék-pfalzi és szász-anhalti tartományi választás pedig a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) megerősödését hozhatja Németországban. A leglátványosabban a dél-európai országoknál tapasztalható gazdasági-pénzügyi nehézségek, és az egész kontinenst érintő bevándorlási válsággal járó társadalmi feszültségek tehát mára érezhetően átformálták az európai országok belpolitikai viszonyait.
Az európai politika szempontjából továbbra is kulcsfontosságú kérdés, hogy képes-e változni a hagyományos politikai elit. Ellenkező esetben ugyanis a következő évek nemzeti választásain tovább erősödhetnek a protesztpártok, alapvetően veszélyeztetve a hagyományos politikai erők pozícióit. Ehhez mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan valóságalapú politizálást folytassanak és a reálpolitika jegyében lépjenek fel, például a bevándorlási válság kezelésében. Dánia, Svédország, Ausztria és Franciaország vezetése már változtatott az ország bevándorlás-politikáján, míg Németországban a fordulatot a tartományi választás Merkel kancellárra nézve esetleg lehangoló eredménye hozhatja meg.
Megerősödtek az elitellenes pártok Európában
A bevándorlási válság kezdete óta az európai államok politikai palettájának jobb- és baloldalán egyaránt megerősödtek az elitellenes protesztpártok.