A brüsszeli testület közleményben tudatta, hogy a biztosok kollégiuma elfogadta a tervezetet, amely a tagországok és az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) szakértőinek egy, előre be nem jelentett novemberi helyszíni látogatásán alapul. A dokumentum készítői, noha elismerik a görög hatóságok leterheltségét, megállapítják, hogy a migránsok tényleges azonosítása és regisztrációja nem történik meg. Előfordul, hogy az ujjlenyomatokat nem viszik be a rendszerbe, nem ellenőrzik mindig az úti okmányok hitelességét, és nem vetik össze azokat minden esetben az alapvető biztonsági adatbázisokkal.
A fenti hiányosságok orvoslása mellett a javaslatokban arra is kitérnek, hogy a görög kormánynak megfelelő befogadóközpontokat kellene létrehoznia, meg kellene kezdenie a jogosulatlan menedékkérők visszatoloncolását, fokoznia kellene a határok felügyeletét, jobb kiképzést kellene nyújtania a határőröknek és fejlesztenie kellene a határátkelőket.
Amennyiben a dokumentumot a tagállamok többsége is jóváhagyja, akkor a bizottságnak akciótervet kell kidolgoznia Athén számára. Ebben az esetben Görögországnak három hónapja lesz arra, hogy eleget tegyen az előírásoknak, különben szankciókat vezethetnek be ellene a schengeni egyezmény értelmében.
Az uniós tagországok az előző héten felszólították az Európai Bizottságot, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a belső határellenőrzést akár két évre is vissza lehessen állítani a schengeni övezeten belül.
A Frontex adatai szerint a menekültáradat a tél beálltával sem mérséklődött jelentősen. Novemberben 150 ezer, decemberben 108 ezer menekült lépett Görögország és Olaszország területére. Tavaly összesen 1,4 millió bevándorló érkezett az unióba a két országon keresztül, ez ötszöröse a 2014-es adatoknak.