Napi jegyzet - „Nyilván szó sincs Afrikából Európába migránsokat szállító NGO-hajókról, azok legfeljebb olyan értelemben hozzák Afrikából a migránsokat, ahogy én hozom Afrikából a közértben megvásárolt banánt” – írta sekélyesen, provokatívan dalolva a 444.hu.
A portál – és mellette több más sajtótermék – arról számolt be péntek délelőtt, hogy a visegrádi országok belügyminiszterei megvétózták az európai belügyminiszterek informális helsinki találkozóján kiadni tervezett közös nyilatkozatot. Ennek lényege az lett volna, hogy állandó megoldást keressenek, hogyan lehetne valamit kezdeni a Földközi-tengeren hánykolódó migránsokkal, miután azokat különféle lélekvesztőkön tolják ki a tengerre, hátha kimenti őket valaki, és az afrikai partoktól átszállítják őket Európába.
A magyar Belügyminisztérium a helsinki nyilatkozat elutasítása okaként közölte:
A 444.hu szótárában ez azt jelenti, hogy „a magyarok megvétózták a fuldoklók megmentését”. Hasonlóan fordította le a Népszava is: „Magyarország lényegében arra szavazott, hogy a menekültek inkább fulladjanak a tengerbe”. A Magyar Narancs így: „Orbánék inkább hagynák megfulladni őket: Magyarország megvétózta a tengerbe zuhant menekültek kimentését”.
De térjünk vissza a 444.hu cikkéhez, aminek morális okfejtésében azt is az olvasó tudtára méltóztatnak adni, hogy az NGO-k hajói „nem Afrikából szállítanak embereket Európába, hanem fuldoklókat mentenek ki a tengerből”, ez ráadásul „a tengeri jog alapján kötelességük is, de talán állíthatjuk, hogy emberi kötelességünk segíteni azokon, akiket a halál fenyeget.”
Na most! Értem én, az Orbán-kormányt nem kell szeretni, van is erre bőven okunk, de azért igen szűklátókörű balgaság lenne abba a hibába esni, hogy mindent, amit mond vagy képvisel, annak csak az ellentettje üdvös. Hovatovább, itt kell megjegyezni, hogy éppen a migrációra adott válaszai betonozták be hatalmi pozícióját. Nem feltétlenül csak azért, mert minden válasza ügyesen eladott propagandatermék volt.
Ami a Földközi-tenger ügyét illeti, mára ott tartunk:
Csak arra várnak, hogy az NGO-hajók a szállítás második fázisát elvégezzék. És mivel az embercsempészek, illetve maguk az illegális bevándorlást vállaló afrikaiak is tisztában vannak azzal, hogy értük jöhetnek, ezért hajlandóak kockáztatni, utóbbiak az életüket is. Az NGO-hajók önjelölt hőseit pedig semmilyen törvény nem érdekli, és attól sem riadnak vissza, hogy minden felszólítás ellenére betörjenek - leginkább az olasz – kikötőkbe az emberrakományukkal.
Ez nem életmentés, hanem szervezett illegális migráció, melynek halálos veszélyei és áldozatai vannak.
Éppen ezért a megoldás nem az, hogy engedni vagy támogatni kell az NGO-hajók tevékenységét. A megoldás nem az, hogy az Európába iparszerűen ideszállított bevándorlókat szét kell osztani. A megoldás az, hogy Európa kikötőit és határait szigorú törvényekkel kell megvédeni. Az NGO-hajók ösztönzik az életveszélyt, nem megelőzik. A földközi-tengeri tragédiák így közvetve nagyrészt az NGO-k tevékenységének köszönhetőek. Az Afrika partjainál bajbajutottakat vissza kell szállítani a kontinensre, és az ügyüket, mint ahogy az egész migrációt, ott is kell kezelni, helyben. Európa ne legyen elsüllyedő mentőhajó.