Boldog Apor Vilmos vértanú olyan főpap volt, aki példa a mai és a jövő nemzedéknek is, ezért tiszteletnek kell öveznie – írta Orbán Viktor miniszterelnök abban a levélben, amelyet szombaton olvastak fel a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban a boldog Apor Vilmos pappá szentelésének 100., halálának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen és kiállítás megnyitón. Az üzenetben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „nem azáltal keresztény valaki, hogy annak nevezik, hanem azáltal, amit tesz”. A Győri Egyházmegye volt püspökének tettei nem szabad, hogy feledésbe merüljenek, s a megújult emlékkiállítás ehhez „olyan mementót szolgál, ahol tisztelettel és alázattal” emlékezhetünk – állt a levélben.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a vértanú életére és mártírhalálára utalva köszöntőjében azt mondta, hogy Európában az emberi élet és a méltányosság védelme a kereszténység nélkül nem lenne értelmezhető.
A politikus hozzátette: „büszkék lehetünk egyházunkra, mert az egyház, a katolicizmus volt az, amely a legrégibb emberi értékeket akkor is képviselte, amikor az veszélyes” tevékenység volt. Mint mondta, a közös Európa értékei is mind a katolicizmuson alapulnak, mert bár „a nemzeti gyökereink mások, a keresztényi gyökereink azonosak”.
Az ünnepi beszédek után Pápai Lajos győri megyéspüspök a meghívott vendégek és hívők jelenlétében felszentelte a megújult kiállítást, amelyet boldog Apor Vilmos vértanúságának eredeti helyszínén rendeztek be a Püspökvár tornya alatti labirintusszerű pincehelyiségekben.
A tárlat a történelmi kor és Apor püspök munkásságát tablókon mutatja be, amelyekhez az Egyházmegyei Levéltár és a Kincstár irat- és fotógyűjteménye szolgáltatta az alapot, míg a szemtanúk vallomásai egy húsz évvel ezelőtt készített interjú-sorozat segítségével elevenednek meg. A szerkesztett tablókat egyéb források, korabeli filmhíradók, archív és amatőr felvételek egészítik ki. A kiállítás egyik új eleme, hogy az óvóhely felé vezető pince előtérébe is lemehetnek a látogatók, oda, ahol a végzetes események lezajlottak.
Tizennyolc éve avatták boldoggá
Apor Vilmos 1892. február 29-én Segesváron született székely főnemesi családból. 1915. augusztus 24-én Nagyváradon szentelték pappá, 1941. március 2-án foglalta el püspöki székét Győrben. Amikor 1945-ben a háború elérte a várost, több száz embert menekített a Püspökvárba. A püspököt egy orosz katona lőtte le, amikor a vár pincéjében rátalált a bujkáló asszonyokra. Egy találat a fején, egy a kezén, egy a gyomrán érte. Sérüléseibe április 2-án belehalt.
Ideiglenesen a Kármelita-templom kriptájában temették el. Testének ünnepélyes felhozatala 1948. november 24-re volt kitűzve, azonban a városi vezetők és a rendőrség tiltása miatt csak 1986. május 23-án tudták végső nyughelyére helyezni a Nagyboldogasszony-székesegyházban.
Boldoggá avatása 1946-ban megindult, de három évvel később felfüggesztették és csak 1989-ben lehetett folytatni. 1997. november 9-én avatta boldoggá a Szent Péter téren II. János Pál pápa.
Pápai Lajos megyéspüspök év elején hirdette meg az imaévet a vértanú püspök halálának 70., pappá szentelésének 100. évfordulója emlékére.