Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az elmúlt másfél hónapban huszonhárom végzés érkezett a tárcához, közülük eddig kilencet hajtottak végre. A kártalanítást egy tavaly elfogadott törvény írja elő.
A jogszabály ezerkétszáz és ezerhatszáz forint között állapította meg a sérelmi díj napi összegét: a jóvátétel az előírt élettér biztosításának hiánya, és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, például az el nem különített illemhely, nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás esetén jár.
A lap felidézte, hogy hasonló okokra hivatkozva az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) számos esetben marasztalta már el Magyarországot. A strasbourgi testület döntéseit az évek óta tartó férőhelybővítési és intézetfelújítási programok sem befolyásolták. Ezek célja, hogy az évtized végére 100 százalékra csökkenjen az intézetek jelenleg 130 százalék körüli telítettsége.
A törvény elfogadása óta viszont felfüggesztették a kérelmek vizsgálatát, ami jelentős "megtakarítást" eredményezhet a költségvetésnek, mert az emberi jogi bíróság korábban fejenként ítélt meg többmilliós kártérítéseket a raboknak.