Számos esetben a bűncselekmény áldozatai vagy annak hozzátartozói a nekik megítélt kártérítést az elkövetőnek a fogvatartás körülményei miatt járó kártérítésből kapták meg. Ha ezek kifizetését a kabinet felfüggeszti, a kártérítést sem lesz miből letiltani. Megnéztük a börtönpénzek árnyoldalát és a lehetőségeket.
Egy 2016-os fideszes törvény teszi lehetővé, hogy a fogvatartottak kártalanítást követelhessenek „alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményeik”, azaz jellemzően a zsúfolt börtöncellák miatt. Orbán Viktor legújabb ellensége éppen ez az általuk meghozott jogszabály, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 2013. évi CCXL. törvény 10/A. és 10/B. §-a.
A törvénynek ezt a módosítását T/12179. irományszámon 2016 őszén tárgyalta az Országgyűlés, az előterjesztője Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter (azóta elhasalt európai bizottsági jelölt) volt, míg a parlamenti expozét Völner Pál államtitkár mondta.
A szabályozás körüli „hype” Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja óta tart. A kormányfő holnapján található összefoglaló szerint Orbán a hazai börtönkörülményekre hivatkozva megítélt kártérítések ügyében úgy fogalmazott: „eszes, jól ismert ügyvédcsoportok” rájöttek, a kínzásról szóló európai szabályok olyan lazák és abszurdak, hogy erre hivatkozva „bizniszt lehet csinálni”. Ezeknek az ügyvédeknek a személyével is kell majd foglalkozni, mert „mégiscsak kihúztak az állam zsebéből sok milliárd forintot” – fűzte hozzá. Megjegyezte, a „csúcstartó” a „börtönbizniszben” egy 33 éves férfi, aki 8,5 év börtön után kapott 8 millió forint kártérítést. A kifizetett összegek meghaladják a 10 milliárd forintot – közölte a miniszterelnök, aki kijelentette: mindezt joggal való visszaélésnek tartja, ezért fel fogják függeszteni a kifizetéseket, és a kormány azonnal a parlamenthez fordul a szabályok megváltoztatásáért. Számít rá ugyanakkor, hogy „ezek a derék ügyvédek” európai bírósági fórumokhoz fordulnak majd, és ahogy ismeri az európai bírókat, szerintük is probléma, hogy „nem süt be a zárkába eléggé a nap”. De még mindig jobb rámutatni egy szabályozás abszurditására, mint „balek módjára fizetni” – mondta.
Arra a miniszterelnöki honlap nem tér ki, hogy
Ugyanis az Országgyűlés honlapján megnéztük, a kormányfő által „eszes, jól ismert ügyvédcsoportoknak” nevezett klánokra és a „biszniszre” már a módosítás 2016-os vitájában felhívták a fideszesek figyelmét. Mégpedig Staudt Gábor, a Jobbik azóta ügyvédként praktizáló akkori vezérszónoka, aki a törvényjavaslat általános vitájában a börtönviszonyokra hivatkozó emberi jogi bírósági beadványokkal kapcsolatban 2016. szeptember 27-én így fogalmazott:
(…) a magyar lakosság sem érzi úgy, hogy ezek jogosak lennének, vagy ily mértékben lennének jogosak; és azt is láthatjuk, hogy ügyvédi irodák az elítélteknek szinte már a noszogatásával arra buzdítják őket, hogy tömegesen adják be ezeket az ügyeket, hiszen akármi történik, ezeket meg fogják ítélni, és nyilvánvalóan ebben az esetben nemcsak az elkövetők, illetve a büntetésüket töltő fogvatartottak járnak jól, hanem természetesen a jogi képviselők, ügyvédek, egyéb közreműködők is, tehát erre ráépült egy iparág – ezzel nyilvánvalóan kezdeni kell valamit. (…)
Több mint három év után Orbán Viktornak is leesett a tantusz, csakhogy van itt még egy momentum, ami eddig elkerülte a közvélemény, tehát a sajtó és a politikum figyelmét is. Erre akkor bukkantunk rá, amikor a törvénymódosítási folyamatot rekonstruáltuk. A három képviselői módosító indítványból ugyanis az egyik épp Staudté volt, melyben azt indítványozta,
„Nem gondolom, hogy jó – érvelt Staudt az Igazságügyi Bizottság előtt 2016. október 3-án –, ha az elítélteknek gyakorlatilag több jog jár, mint akár a sértetteknek vagy a jogkövető állampolgároknak. Nevezetesen, ha nekik megítélnek ebben a bevezetendő új eljárásban egy kártalanítást, akkor felháborító, hogy az egyébként fennálló tartozások ebből nem vonhatók le.”
A bizottsági vitában Völner Pál államtitkár azzal választolt a jobbikos politikusnak, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának iránymutatása szerint nem lehet levonni ilyen költségeket a kártalanításból.
Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján mint vagyontárgy nem szolgálhatna kielégítési fedezetül más eljárás keretében az így rendelkezésre álló vagyon
– tette hozzá Völner.
Tehát továbbra is az a helyzet, hogy a fogvatartás körülményei miatt megítélt kártalanításból
– mondta megkeresésünkre Staudt Gábor. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatra vonatkozó kérdésünkre úgy felelt, ha felfüggesztik a kifizetést, akkor nincs miből levonni, és nem lehet végrehajtás alá vonni sem.
Vagyis az adott bűncselekmény áldozataival is kiszúrnak
– tette hozzá a jogász.
Tovább súlyosbítja az áldozatok (és hozzátartozóik) helyzetét az az évek óta megoldatlan probléma, hogy a jelen szabályozás szerint az állam a kielégítési sorrendben megelőzi az áldozatokat, illetve az ő hozzátartozóikat. Marian Cozma kézilabdázó vagy épp Szögi Lajos tanár családjai nem juthatnak hozzá a tragédia miatt megítélt kártérítésekhez, mert ha lenne is miből végrehajtani, az állam bűnügyi költségei sokszor több tízmillióra rúgnak. Korábban volt olyan kezdeményezés, hogy a kielégítési sorrendben az áldozat legyen az első, de a fideszesek ragaszkodnak a jelenlegi szabályhoz.
Marian Cozma, Szögi Lajos: A kormány a pénzt választotta az igazságosság helyett
Pár nappal ezelőtt bombaként robbant a hír, hogy titokban szabadlábra helyezték Marian Cozma veszprémi kézilabdázó egyik gyilkosát. Sztojka Iván harmadrendű vádlott volt a 2009-es gyilkosságban, aminek során egy ismert helyi alvilági romákból álló társaság egy szórakozóhelyen szóváltásba keveredett a közkedvelt kézilabdázókkal, majd többjüket is megkéselték.
De ha nem fizetik ki a kártalanítást a fogvatartottaknak, és az áldozatok sem részesülhetnek belőle, akkor mégis, mi lesz a pénz sorsa? (Azon túl, hogy Rogán Antal 133 milliárdért propagandát rendel vagy Mészáros Lőrinc méterenként 3,6 millióért vasutat épít.) Varga-Damm Andreával készített tavaly júliusi interjúnkban a képviselő asszony úgy nyilatkozott,
A politikus ezt úgy képzelte el, hogy az állam minden 12. életévét betöltő polgár után felelősségbiztosítást fizetne, amivel egy biztosítási alapot hoznának létre. Ez azért lenne előnyös – fogalmazott –, mert a sértettnek nem kellene beperelnie a bűnelkövetőt az okozott sérelemért, hanem amennyiben nincsen egyéb biztosítási viszonya, ami megtérítené a kárát, akkor a tényállás megállapítása után ez az alap fizetne. Persze utána az alap megpróbálná behajtani a pénzt az elkövetőn, de
a sértettet megkímélnénk attól, hogy egy iszonyú tortúrát járjon végig
– tette hozzá Varga-Damm.
Jelenleg viszont se kártalanítás a fogvatartottnak, se kártérítés az áldozatoknak. Pénz az ablakban.