A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tanácsa Buenos Aires-i ülésén már júliusban a magyar fővárost javasolta házigazdának, így túl nagy csodálkozni való nincs a dolgon.
A portál emlékeztet, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség (MAFSZ) már 2017 őszén jelezte, hogy szabadtéri világbajnokságot rendezne, és mivel nincsen hagyományos nevezési procedúra, az egyeztetések meg is kezdődtek. Budapest egyre jobb helyzetbe került, hiszen 2019-ben Katar (Doha), 2021-ben pedig az Egyesült Államokban (Eugene) lesz a világverseny, így a pályázók számolhattak vele, hogy 2017 és London után újra Európán lesz a sor.
Az Index arról is ír, hogy már a 2024-es olimpia tervei között is szerepelt egy atlétikai stadion, amit a Csepel-sziget északi csúcsára terveztek:
A kormány az olimpiai pályázat visszavonása után is ragaszkodott a beruházáshoz, az atlétikai stadion bekerült a Kemény Ferenc Programba, ami elvileg garantálta a megépülését.
Az építészeti tervek már gőzerővel készülnek: a Napur Architect Kft. röpke 4,7 milliárdért vállalta a projektet, de hogy mennyi lesz a létesítmény végső összege, azt egyelőre csak találgatni lehet.
Egy biztos:
a kormányközeli építőipari oligarchák már fenhetik a vakolókanalat, és egyenesíthetik a betonkeverőket, mert már csak azt kell lebokszolni, kié legyen az újabb közpénzadag.
A további részletek ITT olvashatók.