A testület állásfoglalását egy jogvédő szervezet, az Emberi Jogok Ligája kérte, amely beadványában a francia Riviérán fekvő Villeneuve-Loubet-ben bevezetett burkinitilalom feloldását kérte arra hivatkozva, hogy a lépés ellentétes a szabadságjogokkal.
A francia jogrendszer lehetővé teszi a bíróságok számára, hogy az ítélethozatalt megelőzően ideiglenes határozatokat hozzanak bizonyos ügyekben.
A döntés precedensértékű lehet azon a 31 településen, ahol augusztus folyamán hasonló tilalmat vezettek be. A korzikai Sisco polgármestere viszont már bejelentette: a döntés miatt nem fogja visszavonni a saját rendeletét.
A polgármesterek többsége a rendeletekben arra hivatkozott, hogy a burkini viselete a közrend megzavarásának kockázatát hordozza magában, azaz provokál. Ezt azonban az Államtanács nem látta bizonyítottnak.
"Villeneuve-Loubet-ben semmi nem utal arra, hogy a közrend megzavarásának kockázatával járna egy ilyen viselet egyes embereken fürdőzés közben"
- olvasható a döntés indoklásában.
"Miután nincs ilyen kockázat, a polgármester nem hozhat olyan intézkedést, amelyben megtiltja a strandon és fürdőzés közben a burkini viselését"
- tette hozzá a legfőbb közigazgatási szerv.
A burkini betiltása
"súlyosan és nyilvánvalóan törvénysértő módon csorbítja a személyes szabadságot, a szabad mozgáshoz és a vallásgyakorláshoz fűződő alapjogokat"
- húzza alá közleményében a bíróság.
Francois Pinatel, a település önkormányzatát képviselő ügyvéd a csütörtöki meghallgatáson azt mondta, hogy a rendelet augusztus 5-i meghozatala előtt egyre több muszlim nő viselt teljes testet és arcot elfedő, a burka és a bikini szavak összeboronálásával burkininek elnevezett fürdőruhát, és ez hozzájárult a feszültségek növekedéséhez a július 14-i 87 áldozattal járó nizzai iszlamista terrortámadás által megviselt régióban.
Megosztó
Az ügy hatalmas indulatokat váltott ki Franciaországban és megosztotta a francia politikai elitet. Muzulmán vallási vezetők pénteken üdvözölték "a jog és a bölcsesség győzelemét". Miközben Manuel Valls miniszterelnök még a döntés előtt támogatta a tiltást, kormányának két női tagja, elhatárolódott tőle. Francois Hollande államfő anélkül, hogy egyértelműen állást foglalt volna a kérdésben, csütörtökön úgy fogalmazott, hogy minden állampolgárnak "provokáció és megbélyegzés nélkül alkalmazkodnia kell a szabályokhoz".