CCCP

CCCP

Súlyos fenyegetést is hordoz Lavrov Alaszkában viselt pólója.

A diplomáciát sokan művészetnek tartják. Nem is ok nélkül. Minden kis nüansznak óriási jelentősége lehet egy-egy nemzetközi tárgyalás kimenetele szempontjából, minden gesztus jelzés a tárgyalópartner és közvélemény felé, mit is gondolnak (akár kimondatlanul) a dolgok állásáról a tárgyaló felek.

Ebbe a sorba illeszkedik Szergej Lavrov orosz külügyminiszter CCCP feliratú pólója, melyet az alaszkai csúcstalálkozóra érkezvén viselt. Vlagyimir Putyin első számú diplomatája természetesen ezzel is üzent. Mert senki ne gondolja, hogy anyukának a szekrényből ez akadt a kezébe és adta rá a kis Szergejkére, mikor indult az iskolába, vagy Marija asszony mondta neki, hogy „Szergej, az öltönyöd épp a tisztítóban van, a géped meg indul, úgyhogy gyorsan kapd fel ezt a Szovjetuniót éltető pólót!”

Putyin legfontosabb embere tisztában volt vele, hogy lépéseit kamerák százai figyelik attól fogva, hogy kilép a repülőgép ajtaján. Tudta, megjelenése üzenet, a póló üzenethordó felület. Lavrov a világ tudtára adta:

főnöke célja az oroszok világhatalmi tényezőjének visszaállítása arra az állapotra, ami a kommunista rendszer fennállása alatt volt.

A „merjünk nagyot álmodni” klisé tehát nem magyar találmány, és önmagában nincs is semmi kivetnivaló abban (sőt, nagyon helyes), ha egy ország szeretné érvényesíteni érdekeit a diplomáciában, egy Oroszország méretű tömb esetében a világpolitikában.

Csakhogy Lavrov pólójának felirata meglehetősen súlyos konnotatív üzenetet hordoz. Azon a ruhadarabon nem Nagy Katalin cárnő képmása szerepelt, aki Oroszországot világhatalmi tényezővé tette a XVIII. század derekán (többek közt annektálta a Krímet is), hanem a kommunista terrorállam, a Szovjetunió neve. Azé a Szovjetunióé, mely radikálisan vallásellenes volt, kritikusait „jó esetben” börtönbe záratta, rosszabb esetben internálta vagy meggyilkolta. Ami pedig a külpolitikában még fontosabb

a II. világháborút követően saját magához hasonló terrorállamokat szervezett az általa katonailag és ennek árnyékában politikailag is megszállt kelet-európai térségben.

Az asszonyok meggyalázása, a málenkij robot, a besúgórendszer, a kínvallatások, internálások, a felkelések véres leverése és megtorlása a megszállt országok, így Magyarország esetében is a Szovjetunió politikájának következménye még akkor is, ha a miniszterelnök főtanácsadója épp az Ukrajna elleni agresszió kapcsán azt fejtegette, 1956-ból kiindulva nem kellene védekezni, mert sokan halnak meg.

A helyes gesztus magyar részről is egy tiltakozás kifejezése lett volna legalább egy Facebook-posztban.

A magyar külügyminiszter azonban egy árva szót sem ejtett erről, mikor vasárnap felhívta orosz kollégáját.

Álnaivság lenne azt gondolni, Lavrov a fenti történelmi tényekkel nincs tisztában. Az orosz birodalmi gondolkodás része az orosz népléleknek, függetlenül attól, hogy cár atyuska, főtitkár elvtárs vagy elnök úr áll az országuk élén. Az oroszok csak a hidegháborús vereségük miatt vonultak vissza a kelet-európai térségből, és ahogy Antall József egy zárt körben elmondott beszédében jelezte,

az oroszok nem mondtak le a közép-európai jelenlétről, csak egy időre visszahúzódtak.

Valóban új világrend van alakulóban, hiszen míg a hidegháború a keleti, kommunista és a nyugati, kapitalista blokk szembenállásáról szólt, ma már legalább négy fontos világhatalmi tényezővel kell számolni: az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína talán a legerősebb gazdaság, míg az Európai Unió jelentős (450 millió, viszonylagos jólétben élő fogyasztó közössége), de betegeskedő hatalomként próbálkozik betölteni szerepét.

Nem véletlen tehát az sem, hogy az amerikaiak nagyon óvatosan bánnak az orosz területi terjeszkedésről szóló szavakkal, hiszen egyre kevesebb a „pufferállam” a NATO és az orosz medve között: Norvégiával a kezdetek óta volt egy 200 kilométeres közvetlen feszültségzóna, a balti államok csatlakozása, mely újabb 700 kilométerrel növelte a NATO–orosz határvonalat, eddig is szúrta a Kreml szemét, Finnország és Svédország NATO-csatlakozása azonban 1300 kilométeres új közvetlen határszakaszt jelent a két szembenálló katonai tömb között.

Lavrov szovjetuniós pólója Moszkvából Alaszkába ment. Üzenete azonban az, hogy az orosz csapatok készek nyugati irányba is mozdulni. Mi, magyarok már megtapasztaltuk, ez milyen. Köszönjük, nem kérünk belőle.