A szövegben, amely a jövő héten kerül a környezetvédelmi és a külügyminiszterek elé, még mindig több száz a nyitott kérdés, és a terjedelme csak néhány oldalnyit csökkent ahhoz képest, amekkora a hét közepén volt. Akkor még mintegy 250 vitatott megfogalmazásról és 50 oldalas terjedelemről szóltak a jelentések. A legtöbb zárójeles megfogalmazás arra vonatkozik, hogy a különböző fejlettségű országoknak milyen kötelezettségei legyenek.
A szombat déli határidőt a házigazda Franciaország szabta meg a szakértőknek. A delegációk egész éjjel dolgoztak, hogy határidőre megszülessen a lehető legfeszesebb tervezet.
"Elkészült egy új tárgyalási alap. Az új szövegváltozatból kitűnik, hogy minden fél megállapodást akar, de még így is jelentős politikai kérdések várnak megoldásra. Minden energiánkra, ügyességünkre, kompromisszum- és távolbalátó képességünkre szükségünk lesz ahhoz, hogy eredményre jussunk"
- jelentette ki Laurence Tubiana francia főtárgyaló.
Nozipho Mxakato dél-afrikai nagykövet, a 134 fejlődő és feltörekvő országot tömörítő G77-csoportból, valamint Kínából áll blokk vezetője pedig úgy nyilatkozott: "Mint azt Nelson Mandela (néhai dél-afrikai elnök) megmondta, a megállapodás mindaddig lehetetlennek tűnik majd, amíg létre nem jön."
Bár a 195 ENSZ-tagország közül 184 terjesztett be tervet arra, hogy a maga részéről csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, közülük sok azt a feltételt szabta ehhez, hogy pénzügyi támogatást kap a fejlett országoktól. Az egyik súlyos kérdés, hogy mely országok nyújtsanak ilyen pénzügyi támogatást.
Az Egyesült Államok és más olyan országok, amelyektől eredetileg várták a támogatást, most azt kérik, hogy a fejlődő országok közül a legfejlettebbek is járuljanak hozzá a pénzügyi alaphoz.
Az ilyen fejlődők azonban egyelőre visszautasítják ezt, mondván, hogy a gazdag országok ki akarnak bújni a felelősségük alól.
A tanácskozás célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremtene a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltaná fel.