Judith Garber hangsúlyozta, hogy Washington "minél előbb" szeretné elhagyni az egyezményt. Hozzátette ugyanakkor, hogy országa nyitott annak lehetőségére, hogy majd egyszer a jövőben, az amerikai nép számára kedvezőbb feltételek mellett visszatérjen a megállapodást végrehajtók soraiba.
Donald Trump amerikai elnök júniusban jelentette be, hogy kilépteti országát a párizsi klímaegyezményből. Erre legkorábban 2020 végén kerülhet sor. Az Egyesült Államok jelenleg az egyetlen ország a világon, amely nem támogatja a megállapodást.
Garber leszögezte, hogy a kilépéstől függetlenül az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet fog betölteni a megújuló energiaforrások és az innováció terén. Az amerikai delegáció vezetője arról is beszélt, hogy országa az elmúlt években bebizonyította: lehetséges úgy csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy közben a gazdaság is növekszik. Ebben az innovatív technológiákat alkalmazó gazdasági szereplők kiemelt szerepet játszottak - húzta alá az amerikai külügyminisztérium környezetvédelemért felelős osztályvezetője.
A hatóságok és a magánszektor közös erőfeszítéseinek köszönhetően "drámaian" csökkent a nap- és a szélenergia, a cseppfolyós gáz, illetve az energia tárolásának költsége. Ebben szeretne az Egyesült Államok más államokkal együttműködni - mondta Garber.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésének (COP 23) nevezett tíznapos tanácskozás pénteken zárul. A konferencia témája az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló, 2015-ös párizsi megállapodás végrehajtása.