Az éves magyar államháztartási hiánycél GDP-arányosan 3,9 százalékról 5,2 százalékra nő - közölte kedd reggel a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium. Eredetileg 3400 milliárd forintos hiánycélt terveztek, ám ahhoz képest 1100 milliárd forinttal lehet nagyobb az idei hiány - írja a 444. A hiánycél növelését természetesen a „jelentősen megnövekedett kiadásokkal” magyarázták.

Mindebből az egyik legszembetűnőbb adat, hogy

a kormányzati szektor 3902 milliárd forintos deficittel zárhat, ami 900 milliárd forinttal magasabb annál, mint amit az Orbán-kormány idén áprilisban várt.

A központi költségvetés hivatalos egyenlege pedig 767 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb a a költségvetési törvényben eddig szereplő 3400,2 milliárdnál.

Varga Mihály pénzügyminiszter egy szeptember végi konferencián már jelezte, hogy a büdzsé ebben a formában nem lesz tartható. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy egyre kisebb GDP-növekedés és egyre nagyobb GDP-arányos hiány várható. Főleg az eredeti költségvetési tervekhez mérten.

Mindenesetre a tárca szerint „a nemzetközi helyzet rendkívüli terhet ró” a magyar költségvetésre, külön kiemelve, hogy az Európai Bizottság még visszatartja az uniós pénzeket.

A GDP-arányos hiány 6,3 százalék lett az első fél évben

Eközben a KSH is ma reggel közölte, az előzetes adatok szerint 2296 milliárd forint, a GDP 6,3 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. első féléves hiánya. A második negyedévi hiány 570 milliárd forintot tett ki, a GDP 3,1 százalékát.

Tájékoztatásuk szerint a kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt az első fél évben. A bevételek 1605 milliárd forinttal, 11,7 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 790 milliárd forinttal, 13,9 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 172 milliárd forint (5,5 százalék) volt az áfabevétel növekedése, emellett jelentősen bővültek a különadó-bevételek. A jövedelemadó-bevételek 365 milliárd forinttal, 16,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 462 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 11 milliárd forinttal, 0,4 százalékkal csökkentek.

A kiadások ugyanakkor 3232 milliárd forinttal, 22,4 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 33 milliárd forint (1 százalék) volt, amit a hathavi fegyverpénz bázisidőszakban megvalósult kifizetése is befolyásolt. A pénzbeni társadalmi juttatások 778 milliárd forinttal, 23,1 százalékkal lettek magasabbak, elsősorban a nyugellátásra kifizetett összegek növekedése miatt. A folyó termelőfelhasználás 370 milliárd forinttal, 15,1 százalékkal, a kamatkiadások pedig 832 milliárd forinttal, a 2,1-szeresükre nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 210 milliárd forinttal, 15,3 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1429 milliárd forinttal, 47,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, főként az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások ugrásszerű növekedése következtében.

Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,2 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.

A második negyedévben a bevételek 1121 milliárd forinttal, 16 százalékkal nőttek. A kiadások 1429 milliárd forinttal, 19,6 százalékkal emelkedtek. Az egyenleg 308 milliárd forinttal, 1,5 százalékponttal lett kedvezőtlenebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva - írta a KSH.

(Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter (b) átveszi kinevezési okmányát Novák Katalin köztársasági elnöktől, mellette Orbán Viktor miniszterelnök a Sándor-palotában 2022. május 24-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)