A 24.hu összefoglalója leszögezi, hogy a Magyarországon jelenlévő multicégek gyakorlata alapvetően a következő:
itt termeltetnek, de a külpiacokon adnak el, tehát a munkavállalói általában nem vevőik, aminek köszönhetően jelentős extraprofitra tesznek szert az exporton.
Ezzel szemben a hazai KKV-k többnyire a hazai piacra dolgoznak, ezért számukra nem mindegy, milyen a magyar életszínvonal, és az áremelésekkel rá tudják-e terhelni a megnövekedett bérköltségeiket a vevőikre, vagy elveszítik azokat.
A portál idézi Reszegi László, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanárának egy korábbi cikkét is, melyben a szakember rávilágít:
a hazai tulajdonú cégek adóbefizetéseiből finanszírozzuk a külföldiek támogatását, amelyek eredményeként azok elviszik a dolgozóikat.
"Nem a felcsúti kisvasútba kell fektetni a kohéziós forrásokat" - Pénzügyi szakember a bérunióról
Miért van szükség egy, a gazdasági életben otthonosan mozgó üzletember szerint az Orbán-rendszer mielőbbi leváltására és a bérunió létrehozására? Miért ódzkodik a kormány az euró bevezetésétől, és mi a feltétele annak, hogy Brüsszelben végre valóban a magyar érdeket képviselhesse az ország vezetése? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Polgár István devizakereskedővel.
A nemzetközi nagytőke paradicsoma
Csath a konferencián igyekezett eloszlatni a félreértéseket és a látszólagos ellentmondásokat azzal kapcsolatban, hogy miért jönnek Magyarországra a multik, ha itt látszólag drasztikus minimálbér-emelés történik. A közgazdász szerint a nemzetközi mamutcégek
- az alacsony nyereségedó,
- a példátlanul magas és sokféle állami támogatás ás pályázati lehetőség miatt,
- illetve azért jönnek hozzánk, mert a megemelt minimálbér még így is nevetségesen alacsony.
A magyar átlag fizetés jelenleg például mindössze negyede az osztrák béreknek, régiós szinten pedig a cseh, a lengyel és a szlovák fizetéseknek is mélyen alatta marad. Nálunk csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabb a nettó átlagkereset.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a magyar állam gyakorlatilag csak úgy dobálja a magyar adófizetők pénzét a külföldi cégek után, a multik pedig hülyék lennének nem lecsapni a lehetőségre.
A beruházók emellett arra is számíthatnak, hogy a magyar állam megpróbálja számukra előteremteni a kellő munkaerőt (erre szolgál a végtelenül lebutított magyar oktatási rendszer - a szerk.).
Mielőbbi beavatkozás (például a bérunió megvalósulása - a szerk.) nélkül pedig évtizedeket kell majd várni a bérfelzárkóztatásra, amit ráadásul az is nehezíteni fog, hogy a nyugati átlagbérek is folyamatosan nőnek, nekünk így egy "mozgó célpontra" kellene rázárkóznunk.
Rendet kell tenni ebben a kuplerájban - A volt budapesti KDNP-elnök szerint is nyugati béreket érdemlünk
Szalma Botond közéleti szereplése korántsem nevezhető unalmasnak: az első Orbán-kormány alatt a Magyar Hajózási Részvénytársaság (MAHART) vezetője volt, ahonnan azért állították félre, mert nem hagyta szétlopni a céget; később a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) budapesti elnöke lett, egészen addig, amíg 3 évvel ezelőtt törvénytelenül ki nem ebrudalták a pártból, amiért szót emelt az alakulat teljes önfeladása ellen.
A jövőt nem lehet megállítani
Csath Magdolna szerint a problémát az is tetézi, hogy a multik konzekvensen kiviszik Magyarországról az itt megtermelt profitot, hogy azt otthoni kutatásaikba fektessék.
Ezáltal ők fel tudnak majd készülni a hamarosan felpörgő digitalizációra és robotizációra (ami a magyarországi összeszerelő üzemeikben is elbocsájtásokat eredményez majd), mi viszont nem. A mi nyakunkon majd csak a munkanélküliség és a technológiai innováció teljes hiánya marad.
Csath szerint erre már most regionális fejlesztési tervekkel kellene készülni, az viszont nem megoldás, hogy az ország keleti feléből próbálják átirányítani az ország nyugati felébe a munkaerőt.
De szerinte az sem baj, ha nem mindenhol akarnak megtelepedni a multik, ha helyettük a KKV-kat támogatná hasonló arányban az állam.
Ezzel helyben teremthetnének munkahelyeket, és az egyenletesebb gazdasági fejlődés az országon belüli regionális különbségeket is enyhítené.
"A digitalizáció nem áll meg Hegyeshalomnál" - Rajtunk múlik, hogy a nyertesei leszünk-e
Nincs önellentmondásosabb, ám egyben tanulságosabb dolog, mint amikor az ember olyan szakértők véleményét hallgatja egy érdekfeszítő témában, akikkel rengeteg dologban nem ért egyet, ám mégis értékes gondolatokkal gazdagabban távozik. Az Új Egyenlőség által október 25-én szervezett Jönnek a robotok és nem lesz munkánk? című kerekasztal-beszélgetés pontosan ilyen élmény volt.