"A digitalizáció nem áll meg Hegyeshalomnál" - Rajtunk múlik, hogy a nyertesei leszünk-e

Nincs önellentmondásosabb, ám egyben tanulságosabb dolog, mint amikor az ember olyan szakértők véleményét hallgatja egy érdekfeszítő témában, akikkel rengeteg dologban nem ért egyet, ám mégis értékes gondolatokkal gazdagabban távozik. Az Új Egyenlőség által október 25-én szervezett Jönnek a robotok és nem lesz munkánk? című kerekasztal-beszélgetés pontosan ilyen élmény volt. Nézzük, mit érdemes megszívlelnünk az elhangzottakból!

Nagyjából 70 ember volt kíváncsi arra, miként vélekedik a közeljövő egyik legfontosabb, hazánk és Európa egésze előtt álló kihívásáról, az úgynevezett "negyedik ipari forradalomról" Boda György közgazdász, a Corvinus Egyetem docense, Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Fodor Éva a CEU rektorhelyettese és Dojcsák Dániel az Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) tartalomigazgatója.

A férfiakra nagyobb veszélyt jelent az átalakulás

Az eszmecserét a beszélgetés háromnegyedében teljesen fölösleges, általában gender-bullshittel operáló Fodor Éva indította, akinek egyetlen, félig-meddig értékelhető gondolatmenetében arról beszélt, hogy a digitalizáció és a robotok megjelenése szerinte miként alakítja majd át a férfi-női viszonyok dinamikáját:

a kutatásokból az látszik, hogy a férfiak állásait jobban fenyegeti a robotizáció, mint a nőkét, az általuk dominált állások 35 százaléka tűnhet el, vagy alakulhat át, míg a nőknél ez az arány csupán 26 százalék.

Ráadásul a munkahelyük elvesztését a férfiak nagyobb traumaként élik meg, valószínűbb, hogy depressziósok és/vagy alkoholisták lesznek, ami tömeges jelenségként nagyban hozzájárulhat a korai halálozási arány növekedéséhez.

Fodor szerint a változás a női készségek - például az emberek közötti kommunikáció, az emberközpontúság és a kapcsolatépítés - irányába tolja majd el a gazdaság fókuszát.

Ipar 4.0 vagy gazdaság 4.0?

Boda György közgazdász markáns kijelentéssel indított:

"Az ipar 4.0 egy blöff. A világban jelenleg nem ipari forradalom zajlik."

Szerinte adekvátabb a "gazdaság 4.0" fogalom használata, mivel jelenleg nem az ipar milyensége, hanem a gazdasági struktúra változik XIX. századi mintára:

ahogy akkoriban a mezőgazdasági termelékenység növekedése az iparba terelte át tömegesen a munkaerőt, úgy a közeljövőben a szolgáltatási szektor szívja majd föl az iparban feleslegessé váló tömegeket.

Hozzátette: a folyamat értelmezésének két nagy játékosa Németország, aminek érdeke, hogy ipari forradalomként határozza meg a folyamatot, és az Egyesült Államok, melynek nem érdeke.

Ez már több, mint agyelszívás - A brit sajtóban is téma a bérunió

Kevesen tudják, hogy Róna Péter közgazdász maga is vállalkozó: egy semmiből felépített sajtfarmmal ad munkát a dolgozni vágyóknak a Somogy megye súlyosan elmaradott, hátrányos helyzetű térségében fekvő Kisasszondon. A The Telegraph a napokban megszólaltatta a szakembert, aki személyes tapasztalatain keresztül is igyekezett rávilágítani, miért van égető szükség a Jobbik által útjára indított béruniós kezdeményezésnek.

A közgazdász kiemelte, hogy az ipar és az ipari foglalkoztatás jelenleg a föld minden pontján visszaszorulóban van, a szolgáltatások viszont rohamosan bővülnek. Az egyetlen országcsoport, ahol - a nyugattal ellentétben, ahol konstans tényező - bővül a feldolgozóipar részaránya:

a V4-ek, tehát Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország.

Ennek oka szerinte az, hogy

Németországnak és Ausztriának érdeke áttolni a keleti perifériára ezt a szegmenst, egyfajta bizarr munkamegosztást létrehozva ezzel, amibe nem szabadna beletörődnünk, mert csak hátrányunk származhat belőle.

A túlzott iparközpontúság ráadásául (pont, ahogy a szocializmus idején - a szerk.) elvonja az erőforrásokat a többi ágazat fejlesztésétől, ami viszont létfontosságú lenne ahhoz, hogy legyen minek felszívnia azt a hatalmas munkanélküli tömeget, ami hamarosan keletkezni fog.

A robotizáció rengeteg munkahelyet teremt, csak nem az iparban

Dojcsák Dániel - aki az "ördög ügyvédjeként" a gazdasági változásokat vette védelmébe - Bodára reagálva kifejtette:

"Az ipar 4.0 szerintem nem blöff, hanem Németország túlélési stratégiája."

Ő is utalt a témát uraló amerikai-német szembenállásra, szerinte a két állam értelmezése az alábbiakban különbözik:

  • Amerika az "industrial internet" vonalán mozog, ez a digitalizáció olyan értelmezése, ami arra koncentrál, hogy a gyártás folyamatrészeit külön-külön 1-2 százalékkal hatékonyabbá tegye, és ezáltal növelje a végtermék értéket a szolgáltató szektorban is.
  • A németek ezzel szemben az egész gyártási folyamatot digitalizálják, és az egyéni igényeket kielégítő, kis sorozatú gyártás felé mozdulnak el, ami kombinálja a tömeggyártás kapacitását a manufaktúrák sokszínűségével és magas minőségével.

Dojcsák azt is kihangsúlyozta: a robotizálás és a digitalizáció fogalma sokkal tágabb, mint ahogy az a köztudatban él, itt nem csak konkrét robotokról, hanem olyan hardverekről, szenzorokról, mesterséges intelligenciákról, szoftverekről és algoritmusokról van szó, melyek hatékonyabbá tudják tenni az emberi teljesítményt és nagy volumenben képesek kiváltani az emberi tényezőt. Ez azonban várhatóan még több munkahelyet teremt majd, ahelyett, hogy csökkentené azok számát.

Kiemelte:

jelenleg is súlyos munkaerőhiány van, a gazdaság gyakorlatilag bármennyi informatikust képes lenne felszívni, de nincs, aki betöltse ezeket a helyeket, mert hiányoznak a megfelelő szakemberek és a megfelelő oktatás.

Jobbik: a kormány letagadja a pedagógushiányt, legyen diplomás bérminimum

Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője tartott sajtótájékoztatót a pedagógusok helyzetéről. A párt nagy hibának tartja, hogy a Fidesz-KDNP kormány nem állította helyre a pedagógusszakma presztízsét. A Jobbik erre komoly hangsúlyt fektetne, ha győzelmet tud aratni a választásokon.Dúró ismertette azt a statisztikát, miszerint az ország 20 legjobb középiskolájából mindössze 3 százaléknyi diák jelentkezik pedagógusszakra, az országos átlag 10 százalék körüli, tehát úgy tűnik, hogy a legjobb tanulóknak nem tud perspektívát mutatni ez a pálya.

A szakember szerint is a szolgáltatói ágazatban lesz lehetősége azoknak elhelyezkedni, akik a digitalizáció miatt kiszorulnak az iparból, példaként a turizmust említette, mint feltörekvő és egyre fontosabb szektort.

Dojcsák Dániel igyekezett némileg megnyugtatni a közönséget:

a magyar versenyszféra Európában egyedülállóan komoly, részletes stratégiával rendelkezik a digitalizáció kihívásaival szemben, viszont a magyar állam jelenleg nem elég flexibilis, nincs fölkészülve a változásra.

Szerinte a robotizáció azokat a munkahelyeket veszélyezteti igazán, ahol jellemzően alacsony a hozzáadott érték, alacsony képzettségű a munkaerő és ahol a tömeges foglalkoztatásra már most sincs igazán szükség.

Foglalkoztathatóság: a túlélés záloga

Kordás László szerint a digitalizáció a munkavállalói érdekképviseletet is gyökeresen át fogja alakítani:

nem zárható ki, hogy a hagyományos szakszervezeti struktúra felbomlik, hiszen már most is csökkenő létszámmal, egyre nehezebb körülmények között tudnak csak működni.

Szerinte egyénileg kell felkészülni a munkaerőpiac nagyon gyors átalakulására:

tudatosítanunk kell magunkban, hogy a jövőben folyton új szakmákat kell tanulnunk, hogy foglalkoztathatók maradjunk, aminek komoly költségei lesznek és sok szabadidőt kell rá áldoznunk.

Ezt a munkáltatóknak is be kellene látniuk, amit dolgozói érdekvédelem nélkül, maguktól valószínűleg nem fognak.

Azt is kiemelte: ha az állam nem ismeri föl a veszélyt, és nem kezd el mielőbb új szabályozási lehetőségeket kidolgozni, akkor a munkavállalók tömegesen kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe (ahogy ezt például Nagy-Britanniában már megfigyelhetjük - a szerk.).

Londonban sincs kolbászból a kerítés - A brit gazdaságot is "az alacsony fizetések járványa" fertőzi

Evidencia, hogy nem mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol fontos a bérek ügye, de sokak számára talán meglepő lehet, hogy Kelet-Európa után épp a köztudatban a mesés jólét hazájaként elkönyvelt Nagy-Britanniában forrnak legnagyobb hévvel az indulatok a kérdés körül. Az angol helyzetet ráadásul a terrorizmus kérdése is tovább bonyolítja, akárcsak a "haknigazdaság" egyre nagyobb térnyerése.

Megoldás lehet a feltételekhez kötött alapjövedelem?

Boda György arra a kérdésre, hogy miként őrizhető meg tömegesen az emberek foglalkoztathatósága, a feltételekhez kötött, nem szociális megközelítés alapján bevezetett és a devianciák helyett a munkakeresést ösztönző alapjövedelem bevezetését vázolta föl megoldásként. Szerinte ez biztosíthatná, hogy a jövő rövidtávra szerződő, egyébként szabadúszó munkavállalói az átmeneti, munka nélkül töltött időszakokban ne menjenek tönkre.

Kezd leáldozni a kizsákmányolt kelet-európai munkaerő korszakának? - Európai kompromisszum született

Kompromisszum született a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításának fő vonalairól az európai uniós tagországok foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes minisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozásán. Marianne Thyssen, foglalkoztatásért felelős uniós biztos a "szociális Európa" irányába tett első komoly áttörésként értékelte a megállapodást.

Dojcsák Dániel szerint nem abban kell gondolkodni, hogy miként adjunk pénzt az embereknek, mert a digitalizáció és automatizáció miatt nagyon sok dolog előállítása hamarosan lényegesen olcsóbbá válik, tehát a termékek, szolgáltatások és így az emberi alapszükségletek ára is drasztikusan csökken majd. Szerinte így az emberek többsége átvészelheti a munka nélküli köztes időszakokat, mert nem lesz olyan drága az élet, mint most.

A XXI. század követelményeihez kell igazítani az oktatást

Abban a felszólalók mind egyetértettek, hogy a mai magyar oktatási rendszer nemhogy a jelen, de a múltszázad követelményeinek sem felel meg. Az előadók szerint a lexikális tudásra épülő oktatást mielőbb fel kellene váltani egy készségfejlesztést előnyben részesítő modellel, erősíteni kell a csapatmunkát, és a diákokban csökkenteni kell a változástól való görcsös félelmet.

Azt is kihangsúlyozták, hogy a folyamatos, az oktatási rendszeren túli tanulásnak evidenciává kell válnia, mivel az egyre gyorsuló ütemű változásokat máshogy nem lehet majd lekövetni.

Már azt is felveszik tanárnak, aki legalább egy évet elvégzett a tanárképzőn

A központ válasza szerint a tantárgyfelosztásokban országosan 93 450 pedagógus szerepel, közel 1300 státusznyi tanórát látnak el túlórában a pedagógusok,vagyis országosan legalább 1300 pedagógus hiányzik.A KK szerint "ebben semmi szokatlan nincsen, hiszen ez évtizedek óta így működik".A Népszava azt írja, egy pécsváradi általános iskolába már olyan tanárt is felvennének, akinek még nincs képesítése, de legalább egy évet elvégzett a tanárképzőn.

Érdemes kiemelni Boda György gondolatát, miszerint - a népszerű felfogás ellenére - nem szabad csak a multik igényeire optimalizálni az oktatást, és mivel a társadalmi változásban nem csak a praktikus szakmák kapnak majd szerepet, de az elméleti tudás is felértékelődik, ezt sem szabad száműzni az oktatásból.

Fontos közös nevező volt még, hogy a felszólalók szükségesnek tartottak egy,

a mainál átjárhatóbb, a helyi közösségek igényeit akár régióspecifikus oktatást biztosító intézményekkel kielégítő, naprakész oktatási rendszert, amitől jelenleg sajnos nagyon messze vagyunk.

Rajtunk múlik, sötét lesz-e a jövő

Boda György szerint, bár a végkifejlet rajtunk múlik, elsősorban kétféle társadalmat teremthet a robotizáció:

  1. Egy dél-amerikanizálódót, melyben egy nagyon szűk, a digitalizáció előnyeit élvező elit kezében összpontosul a gazdasági és társadalmi hatalom, akik sorsukra hagyják és elnyomják a leszakadó, elszegényedő tömegeket, és nem áll majd érdekükben változtatni ezen a status quón.
  2. Ha a kapitalizmus nem képes "emberarcú módon" megoldani a felmerülő problémákat, akár valami teljesen új szisztémát is kialakíthatunk helyette, ami megpróbálhat adekvát választ adni a kihívásokra.

A közgazdász szerint bármi lesz is, az elsődleges feladatunk a következő:

ne hagyjuk, hogy maga alá temessen minket a német érdek, ne menjünk bele olyan munkamegosztásba, ami kizár minket a fejlesztés lehetőségéből, mert akkor le fognak radírozni miket a térképről.

Szerinte, bár üdvös, hogy hazánkban jelen vannak a multik, a foglalkoztatáspolitikát nem szabad olyan formában és mértékében rájuk építeni, ahogy azt a jelenlegi kormány teszi, mert ez csupán rövidtávú sikereket eredményezhet.

Ezért megéri pénzzel tömni a multikat: Öt éven belül alig alkalmaznak majd élő embert

Ez azért jelent hatalmas problémát, mert a magyar kormány munkahelyteremtési támogatás címszóval olyan állásokra is 3-6 évre előre kifizette a munkabérköltséget, melyek a robotizáció felpörgésével jó eséllyel mennek a levesbe.A szakember bírálta az Orbán-kormány olcsó, betanított munkaerőre épülő gazdaságpolitikáját, mert szerinte"ahelyett, hogy idejében fölismerve a veszélyeket, kiemelten képezték volna a magyar munkaerőt, hatalmas összegeket adtak ki fölöslegesen".

Ezzel összhangban Dojcsák Dániel kiemelte:

"A digitalizáció nem áll meg Hegyeshalomnál, biztosan meg fog történni, ha akarjuk, ha nem."

Szerinte azt kell eldönteni:

vesztesei, vagy nyertesei akarunk-e lenni a folyamatnak?

Az utóbbit választjuk, akkor nem kevés pénzt kereshetünk vele, ha az előbbit, akkor viszont ugyanúgy használói leszünk a technológiának, ugyanúgy elszenvedjük a változásokat, de nagyon magas árat fogunk fizetni érte.

Figyelmeztetett: a korábbi ipari forradalmak megmutatták, milyen gyorsan emelkedhet föl az az ország, amelyik idejében áll a változások élére, és milyen gyorsan süllyed le az, amelyik nem ismeri föl a fejlődés adta lehetőségeket.