A Pest Megyei Közgyűlés múlt pénteken egyhangúlag támogatta, hogy a megye önálló régióvá váljon. A következő uniós költségvetési ciklustól (2021-től) Pest megye ezzel - Budapesttől elválva - 1,2 millió lakosával önálló régiót alkothat. Ennek érdekében a kormánynak 2016. februárig jeleznie kell az Európai Uniónak, hogy módosítani kívánja a régiókiosztást.
Túl fejlett
Pest megye problémája, hogy Budapesttel együtt egyszerűen túl fejlett ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű forrásra pályázhasson az uniós projekteknél. Pedig helye lenne.
Jelenleg Pest megye a fővárossal közösen alkotja a közép-magyarországi régiót (KMR), és Budapest hatása miatt az egy főre jutó GDP tekintetében a közösségi átlag (75 százalék) fölött áll, ezért 2015 és 2020 között nem jogosult olyan mértékű és feltételrendszerű európai uniós támogatásokra, mint a fejletlenebb régiók.
Budapest nélkül a megye kevésbé fejlett régiónak számítana, így több több forráshoz jutna mind a gazdaságfejlesztés, mind a közszféra fejlesztéséhez. Az infrastruktúráról nem is beszélve. Bár a megye az ország többi részéhez képest még így is fejlettebb, ez nem jelenti azt, hogy nem lennének problémák. Már azzal, hogy szinte egyedüli régióként növekszik a lakossága, az agglomerációban hatalmasra duzzadtak korábban kisebb falvak vagy városok - hatalmas infrastrukturális beruházásokat tesz szükségessé a régióban. Emellett - az agglomeráció elhagyva - főleg a megye keleti, délkeleti részén - számos olyan alrégió van, amelyet nem érintett a főváros közelsége, s nagyon is hasonló problémával küzd, mint az ország többi része.
A döntés részünkről - és a helyi önkormányzatok támogatása is - csupán az önállósodás szándékát fejezi ki. Ezek alapján a kormánynak hivatalosan kell jelezni ezt egy uniós szakbizottság felé, melynek feladata, hogy a régiók helyzetét felülvizsgálja. Ez a szakbizottság dönt aztán arról, hogy van-e létjogosultsága egy önálló régió megszületésének - mondta a döntést firtató kérdésünkre Csanádi Gábor Ferenc, a Jobbik Pest megyei frakcióvezetője.
A megyei képviselő bizakodó, hiszen van ilyen példa, a közelmúltban Berlin és Prága agglomerációja is levált a fővárosról - latolgatta az esélyeket a képviselő.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyivel több forrást kaphat így a megye/régió, Csanádi Gábor szerint egyelőre nehéz pontos választ, vagyis összeget mondani. Az biztos, hogy nagyságrendekkel több támogatási forrást jelentene és az is fontos, hogy több fejlesztési lehetőségre is pályázhatnánk, amire jelenleg nincs lehetőségünk, többek között útfelújítás, felszíni vízelvezetés, vagy a ceglédi homokhátság esetén éppen a megtartás.
Csanádi Gábor Ferenc, jogász. Politikai pályafutása előtt egy fővárosi ügyvédi irodánál dolgozott. Közéleti szerepvállalását a MIÉP-ben kezdte. Nyolc éven keresztül volt Sülysáp önkormányzati képviselője. Később a Jobbik tagja lett, mint a mozgalom sülysápi elnöke, a Pest Megyei Választmány alelnöke szervezte a helyi közéletet. Jelenleg a Jobbik megyei frakcióvezetőjeként, önkormányzati szakreferenseként a munkahelyteremtésért, a közbiztonság javításáért, az infrastruktúra fejlesztéséért, valamint a szociális ellátórendszer igazságosabbá tételéért dolgozik.
Ádás és átok: Budapest
Mint közismert, Pest megye - bár az egyik legnagyobb múlttal bíró megyéje a magyar nemzetnek, a magát világvárossá kinövő és mesterségesen felduzzasztott "megyeszékhelye", Budapest gyakorlatilag "agyonnyomja", és bár fizikailag az, nem is igazán tölti be a megyeszékhelyi funkciót - ráadásul nem is a megye része.
Budapest ma egyfajta elszívó erő a megye számára - folytatta a képviselő - és az is vitathatatlan, hogy a II. Világháború vége óta nem volt politikai akarat egy egységes, erős Pest megye kialakítására. Hosszú folyamatról van szó, mi azonban bizakodók vagyunk, hiszen Pest megye kulturális értékei, földrajzi adottságai olyan sokszínűek és változatosak, amik révén hitünk szerint egyszer elnyeri majd a rangjának méltó elismerést.
A megyeszékhely valószínűleg nem változik - mondta az ezt firtató kérdésünkre a képviselő - ez a megye területi elhelyezkedése miatt sem látszik lehetségesnek, azt azonban reméljük, hogy az egyes, kistérségi központok virágzásnak indulnak, gondolok itt elsősorban az egyetemvárosunknak, Gödöllöre, vagy éppen Ceglédre.
Darabolós gyilkoság?
A sajtóban korábban felmerült, hogy szét is lehetne osztani területét a környező megyék között. Így a kisebb, Duna jobb partján található részek Komárom-Esztergomhoz és Fejér megyéhez, a balparti részek Nógrád, Heves, Jász-Nagykun és Bács-Kiskun megyékhez kerülnének.
Természetesen kérdeztük Csanádit erről is. Ez szerinte - túl a megye történelmi jelentőségén - sokkal bonyolultabb és egyben szakmaiatlan elképzelés. Olyan nagymértékű közigazgatási, közszervezési átalakítást jelentene, ami senkinek sem válna hasznára. Komoly területfejlesztési szakemberek ennek még a gondolatát is elvetették.