A korábban Hillary Clintont támogató The Washington Post erősen manipulatív állításokat megfogalmazva, név nélkül nyilatkozó állítólagos igazságügyi minisztériumi tisztségviselőkre hivatkozva azt írja online kiadásában, hogy az egyik magánmegbeszélés Sessions és Szergej Kiszljak orosz nagykövet között az akkor még szenátori tisztséget betöltő amerikai politikus irodájában zajlott le tavaly szeptemberben, amikor - az amerikai hírszerzés szerint – „tetőfokára hágott az orosz kiberhadjárat”, amellyel „Moszkva befolyásolni próbálta” az amerikai elnökválasztás eredményét.
A lap azt is tudni véli, hogy Sessions és Kiszljak júliusban is találkozott egymással. A két találkozó idején Sessions a szenátus fegyveres erők bizottságának tagja volt, és Trump egyik külpolitikai tanácsadója. Amikor a kinevezése előtti, január 10-i szenátusi meghallgatáson a politikust Donald Trump kampánystábjának emberei és Moszkva képviselői közti kapcsolatfelvételekről kérdezte egy demokrata párti szenátor, Al Franken, Sessions nem tett említést az orosz nagykövettel folytatott megbeszéléseiről.
"Nem tudok semmi ilyesmiről... nem kommunikáltam az oroszokkal" - idézi Sessions akkori nyilatkozatát a The Washington Post, amely közzétette a szenátusi meghallgatásról szóló videofelvételt is.
A lapot tájékoztató minisztériumi illetékesek szerint Session úgy ítélte meg, hogy a törvényhozók számára nem lényegesek az orosz nagykövettel folytatott megbeszélései, és Sessions részleteiben már nem is emlékszik arra, hogy miről tárgyalt Kiszljakkal.
"Egyáltalán semmi félrevezető nem volt a válaszában" - mondta a lapnak Sarah Isgur Flores, Sessions szóvivője. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szenátusi meghallgatáson Sessionst Oroszország és a Trump-kampány kapcsolatairól kérdezték, és nem azokról a találkozókról, amelyeket ő szenátorként, a fegyveres erők bizottságának tagjaként bonyolított le. A szóvivő hozzátette, hogy Sessions tavaly több mint 25 megbeszélést folytatott ilyen minőségében külföldi nagykövetekkel.
A 70 éves alabamai politikust - aki két évtizede tagja a szövetségi szenátusnak - végül 52:47 arányban szavazták meg több mint egy napig tartó kemény vita után, amelyben a demokrata párti szenátorok hevesen bírálták és próbálták megfúrni a jelölését.
A korábban Clinton-párti amerikai lap azt írja, hogy Sessions és a nagykövet „titokban tartott” megbeszélései miatt felerősödhetnek a kongresszusi követelések, hogy egy külön bizottság vizsgálja Oroszország állítólagos szerepét az amerikai elnökválasztási kampányban.
Michael Flynn-nek, Trump első nemzetbiztonsági tanácsadójának le kellett mondania a múlt hónapban, miután a demokratákkal szimpatizálós amerikai sajtó arról írt, hogy az Oroszország elleni amerikai szankciókról tárgyalt az orosz nagykövettel még Trump hivatalba lépése előtt, és megbeszéléseit illetően félrevezette Mike Pence alelnököt.
Sessions főügyészként nemcsak az igazságügyi minisztériumot vezeti, hanem felügyeli a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) is, amely vizsgálta az orosz beavatkozást az amerikai elnökválasztásba és Trump kampánystábjának vélt kapcsolatait az oroszokkal.