Az idén a tavalyinál kevesebb, 90-120 ezer lakóingatlan értékesítésére számítanak piaci szereplők, akik szerint a kilátásokat főként a hitelkamatok, a rezsiszámlák változása és a megmaradt állami támogatások határozzák meg.
A Duna House hétfőn közölte az MTI-vel, hogy
becslése alapján 2022 decemberében az ingatlanpiacon 6474 adásvétel történt, ami novemberhez képest 19 százalékos, az előző év azonos időszakához képest 43 százalékos csökkenés.
Ezáltal a lakóingatlanpiac 2022-ben 125 171 adásvétellel zárt, ami 2021-hez képest 22 százalékos elmaradás.
A Duna House szerint 2023-ban sem várható a piac erősödése, 90-110 ezer lakás adásvételére számítanak.
A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a hitelközvetítő Credipass magyarországi adatai alapján a hitelpiacon 2022 decemberében 55 milliárd forint jelzálogcélú hitel realizálódott, ami az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 48 százalékos, az előző hónaphoz képest 8 százalékos visszaesés. Éves szinten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tényadatai és a Credipass becslése alapján 1217 milliárd forint lakáscélú hitelt vett fel a magyar lakosság, ami a 2021-es rekordévvel összevetve 6,6 százalékos visszaesés.
A Duna House közleménye szerint az év végi bejelentés a megmaradó állami támogatások pozitív üzenete biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a hitelpiac számára.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az ingatlanhirdetési portál hétfőn az MTI-nek eljuttatott közleményében elmondta: az idén legfeljebb 100-120 ezer adásvételre kerülhet sor, ami 20 százalékkal maradhat el a tavalyi szinttől. Kulcskérdés lesz, hogy az eladók el tudják-e érni a vevőket, ehhez megfelelően rugalmas és reális árazási stratégia kell. Az elmúlt éveket jellemző két számjegyű drágulással szemben 2023-ban jóval lassabban, átlagosan 4-5 százalékkal növekedhetnek az árak.
Arra is rámutattak, hogy az infláció és a gazdasági bizonytalanságok miatt 2022 végére az átlagos lakáshitelkamatok is 9-10 százalék körül jártak, ami jelentősen visszavetette a lakásvásárlási kedvet. A kilátások szerint a hitelkamatok 2023-ban is ezen a szinten maradhatnak, ami pangó kereslettel járhat együtt. Idén a lakáshitelkamatok csak az infláció mérséklődésénél indulhatnak csökkenésnek, ezért lesz fontos a lakáspiac szempontjából az infláció alakulása.
Felidézte, hogy a 2022 végén megszületett döntés értelmében idén április végéig az átlagfogyasztás felett sem változik a gáztarifa. Ha kezelhető szinten maradnak a gázszámlák, akkor 2023-ban nem lesz olyan lakáseladási hullám a rezsikényszer hatása alatt, mint amire korábban számítani lehetett.
Mindezek mellett növelte a vevők mozgásterét az év végi bejelentés, hogy a babaváró támogatás és a falusi csok is 2024 végéig igényelhető, valamint hogy a lakásépítésekhez kapcsolódó áfavisszatérítés lehetőségét is két évvel meghosszabbították.