Megszavazták: új jogviszonyba kerülnek az orvosok, lesz béremelés, büntetik a hálapénzt

Megszavazták: új jogviszonyba kerülnek az orvosok, lesz béremelés, büntetik a hálapénzt

Az Országgyűlés kivételes eljárásban döntött arról a törvényjavaslatról, amely bevezeti az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, és a többi közt egy új bértáblát alkot az orvosok számára, valamint módosítja a Büntető Törvénykönyvet, és büntethetővé teszi a hálapénzt.

Ez nem egy sima béremelés: új jogállás, büntetési tételek, minősítések, próbaidő és fizetéscsökkentés

A parlament hétfőn kora délután döntött arról, hogy már kedden megszavazhatják az Orbán Viktor miniszterelnök által hétvégén bejelentett, elvileg az orvosbérek emelését célzó törvényjavaslatot. A lényeg, hogy ez nem egy egyszerű egészségügyi béremelés. Az Országház elé kerülő törvényjavaslat az egészségügyi szolgálati jogviszonyt vezeti be a jogrendszerbe, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállásának tartalmát határozza meg.

A javaslatról hétvégén beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, a Magyar Orvosi Kamarával kötött megállapodásra utalva, majd a szöveg hétfőn a Parlament elé került, kedden már szavaztak is arról a képviselők. 

Jellemző módon, csak a Törvényalkotási bizottság ülése után vették ki a törvényjavaslat eredeti szövegéből, hogy a munkáltató akár 20 százalékkal is csökkenthetik az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó fizetését. 

A törvényjavaslatot 165 igennel ellenszavazat nélkül fogadta el a Ház.

Kásler Miklós: "1992. július 15-e óta nem fogadtam el betegtől paraszolvenciát"

Kedden megkezdődött annak a törvényjavaslatnak a parlamenti vitája, ami részben az orvosok bérének a megemelését is kimondja. Azonban a vita nem mellőzte a személyeskedést sem. Kásler Miklós, egészségügyért is felelős miniszter expozéjában ugyanis többek között az ellenzékkel foglalkozott, hogy mennyire is akadályozzák a hazai egészségügy működését.

 

A parlamenti vita azonban rámutatott, a helyzet továbbra sem olyan egyértelmű. Csak elvi szempontokat sikerült előszedni azzal kapcsolatban, hogy egy béremeléshez, illetve a hálapénz (egy részének tiltásához) mi szükség van egy új jogviszony bevezetésére.

Tányérsapkás egészségügy

Kásler Miklós expozéjában többször is korszakos jelentőségűnek nevezte a javaslatot többek között azért, mert hosszú távon kínál új utat az egészségügynek, lezárhatjuk a törvényesség határát súroló gyakorlatot, illetve a baloldali kormányok politikáját. De például azért is korszakos, mert a hétvégén kitalált javaslat biztosítja az orvosi morál és etikai szabad gyakorlatát, illetve helyreállítja a bizalomra épülő orvos-beteg viszonyt.

Azt ugyanakkor a személyeskedésektől sem mentes felszólalásában hangsúlyozta, hogy a törvény elfogadása után rendeletekben kell pontosítani a gyakorlatot.

A fideszes Selmeczi Gabriella is az egészségügyi dolgozók megbecsüléséről beszélt, és mivel szerinte a jövő év közepénél hamarabb nem lehet számítani a vakcinára, még nagyobb nyomás nehezedhet a kórházakra.

A kormánypárti politikus is a MOK-ra hivatkozott, és szerinte a törvényjavaslat elfogadása után - mivel a bértáblába beszámítanak a külföldön eltöltött szakmai évek is - hazajönnek majd az orvosok.

Arról is beszélt, hogy

ne fordítsuk egymás ellen az orvosokat és az ápolókat,

annak ellenére sem, hogy az utóbbiak kimaradnak a törvényben meghatározott béremelésből.

Lukács László György szerint a törvényjavaslaton ott fityeg a tányérsapka, ugyanis a jobbikos szakpolitikus szerint a javaslat megszövegezése mögött a Belügyminisztérium áll.

Szerinte a törvény úgy jellemezhető, mint egy torta, kívülről béremelés, de a piskótában üvegszilánk van, csokoládé pedig kátrány.

Elmondta, már 10 éve meg kellett volna lépni a béremelést, ugyanakkor azzal egyetértett, hogy a hálapénztől a fizetésemeléssel meg kell szabadulni - ezzel is indokolta, hogy a Jobbik megszavazza az indítványt.

Ugyanakkor - mivel már 10 éve vitáznak erről a Parlamentben - nem vasárnapról keddre kellett volna ezt kivételes eljárásban, érdemi vita nélkül elfogadtatni. Lukács László György emlékeztetett, 3-4 órája volt az érdekvédelmi szervezeteknek megvitatni a szöveget.

Ez semmi más, mint egy tányérsapka alá beterelt egészségügy

- fogalmazott a politikus, kiemelve, a gyógyítástól idegenek a törvényben lefektetett feltételek. Elmondta, a korábban említett üvegszilánkokra a dolgozók fognak ráharapni mindennap, többek között a bérfeszültség miatt.

A jövő évi költségvetésben nincs erre fedezet

A KDNP-s Nacsa Lőrinc is történelmi béremelésről beszélt, amely még soha nem volt Magyarországon, és szerinte a javaslatok legnagyobb része a MOK-tól származik.

Korózs Lajos is arról beszélt, hogy az MSZP minden javaslatot megszavaz, ami béremelésről szól.

Ugyanakkor az MSZP-s politikus figyelmeztetett, hogy a költségvetési törvényt is módosítani kellene, hiszen

már a jövő évi büdzsét is elfogadták, abban pedig nincs a béremelésre fedezet.

A rapid törvényalkotás mellett felhozta azt is, a törvényjavaslat kizárja a kollektívszerződés megkötését.

Beszélt a megengedett ajándékozásról, amit a hálapénz intézményesítésének nevezett. Kiszámolta, bruttó 8 ezer forint lehet ez az érték, és ennek a jogszerű beszedését is megengedné. Arra is kitért, hogy a hálapénz nyújtását szankcionálja a szöveg, nem pedig annak elfogadását.

Varga Zoltán, a DK politikusa szerint ezzel a törvényjavaslattal az Orbán Viktor nemcsak az orvosokat, de a társadalmat is átveri. Felidézte, hogy az egészségügyi szervezetek szerint az új bértáblával az orvosokat a csapdába csalták. Az akár kétéves kiküldetés kapcsán pedig megjegyezte, az egy diktátum.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt döbbenetes felelőtlenségnek nevezte, hogy 10 évet várt a kormány az orvosbérek rendezésére, a jelenlegi intézkedést álszentnek, egy válság alatti tűzoltásnak nevezte. Frakciótársa, Hohn Krisztina pedig azt hozta föl, hogy csak a Törvényalkotási Bizottság vitája után került ki a szövegből, hogy csökkenthető a dolgozók bére 20 százalékkal. Szerinte az ápolók és az orvosok bére közti különbség etikusságát meg kellett volna őrizni.

Burány Sándor (Párbeszéd) szerint pedig, akit 2 évre kirendelnek a lakóhelyétől távol, az akár külföldre is elmehet.

És a luxus ajándékutak?

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, hogy a kirendelés esetében is a részleteket rendeletben fogják megállapítani, illetve a háziorvosok is sorra fognak kerülni, de ott nincs szükség azonnali reformra.

A jobbikos Rig Lajos is kritikát fogalmazott meg kivételes eljárás kapcsán, szerinte azért csinálták így, hogy ne lehessen felkészülni rá, és aki nem szavazza meg, az egyből Sorosista.

Szerinte az sem egyértelmű, hogy fogják ellenőrizni az ajándékozást, megemlítve, hogy

az országgyűlési képviselők, miniszterek sem tüntetik fel vagyonnyilatkozatukban például az ajándékba kapott luxusutakat.

Kásler Miklós miniszer a vitát végül azzal zárta le, hogy a hétfőn késő este megfogalmazott MOK-kritikára válaszolnak, és még ma nyilvánosságra is hozzák azt.

Nyilván, a szavazás után.

„Év végén, ha úgy vannak a számok, akkor emelek megint”


Egy kezdő orvos jövőre bruttó 481 ezer forintot kap, egy 16-20 éve a pályán lévő társa már több mint egymillió forinttal számolhat, míg egy több mint 41 éve a pályán lévő kollégájuk fizetése 1,6 millió forint lesz.

2022-től egy kezdő orvos fizetése 619 ezer forint lesz, egy 16-20 éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 millió forintot kaphat, míg több mint 41 év orvoslás után 2,1 millió forint lehet a fizetés.

2023 januárjától 687 ezer forintra emelkedik a kezdő orvosok - jelenleg 255 ezer forintos - bére, 16-20 év orvosi pálya után közel másfél millió forint lesz a fizetés, míg több mint 41 év gyakorlati idő esetén 2,3 millió forint az illetmény.