A cikk szerint a dél-karibi Saint Vincent és Grenadin-szigeteken, 1997-ben bejegyzett, budapesti irodával is rendelkező Loyal Bank tulajdonosa Hujber Ottó, aki a 1990-es években a legbefolyásosabb magyar üzletemberek közé tartozott, és bár az MSZP-be nem lépett be, 1993 és 1997 között ő volt a párt vállalkozói tagozatának vezetője.
Hujber Ottó a Direkt36-nak megerősítette, hogy ő tulajdonosa a Loyal Banknak, és azt mondta, a bankból származó bevételei után Magyarországon adót fizet, az elmúlt öt évben 264,7 millió forint jövedelem után.
A Panama-iratok iratok alapján készült tényfeltáró cikkben a Direkt 36 azt írta: kiderült, hogy a bank több tízezer ügyfele között néhány évvel ezelőtt még legalább 2300 magyar is volt, rengeteg orosz és japán ügyfél mellett, ahogy az is, hogy legjobb éveiben a bank több mint 5 millió dollár profitot (1,3 milliárd forint) hozott. Az iratokban vannak arra utaló információk is, hogy a Loyal Banknál olyan cégek is nyithattak számlát, amelyek valódi tulajdonosa rejtve maradhatott a pénzintézet előtt is. A bank szerint ez félreértés.
A cikk szerint a Loyal Bank tevékenysége miatt két európai országban is figyelmeztetést adtak ki illegális működés gyanújával, de a pénzintézet mindkét esetben tisztázta magát. Legalább az egyik figyelmeztetés eljutott a magyar pénzügyi felügyelethez, de "arról ellentmondásos információk vannak, hogy a felügyelet tartott-e valaha ellenőrzést a képviseletnél".
Az offshore-botrány áprilisban robbant ki, miután a sajtóban információk jelentek meg több mint 214 ezer offshore cégről és tulajdonosaikról a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott 11,5 millió dokumentum alapján. A Panama-iratok összeállításán mintegy nyolcvan ország négyszáz újságírója dolgozott, nagy nemzetközi vállalatok, politikusok, bűnözők adóelkerülési gyakorlatát dolgozták fel, bemutatva a legfontosabb adóparadicsomokat is.