A világ számos országában van kétkamarás parlament. Nem meglepő módon az Egyesült Királyságban is létezik és működik a felsőház intézménye, vagyis a Lordok Háza. Időnként támadás alá is veszik és igyekeznek súlytalan intézménynek bemutatni. De mi is a Lordok Háza? Kik a tagja és hogyan lehet oda bejutni?
A nagyjából 300 éves intézménynek valóban elég sok tagja van. Sőt, ez a világ felsőházai közül a
legnagyobb, hiszen nagyjából 800 taggal rendelkezik. Ezen kívül az egyetlen olyan felsőház, amelynek több tagja van, mint az ország alsóházának. A brit alsóház ugyanis 650 tagú. Ezért az egyik fontos érv a támadók számára, hogy túl sok ott a jól fizetett politikus, ami mindig jó érv, ha a közvélemény szimpátiáját akarja valaki elnyerni.
A másik fontos érv a Lordok Házával szemben, hogy tagjait nem a nép választja meg. Jelentős részüket a Lordok Házának Kinevezési Bizottsága választja, de valójában a miniszterelnök dönt, és a királynő hagyja jóvá. Ilyen személyek általában azok, akik befejezik alsóházi pályafutásukat, vagy azok, akiket a leköszönő miniszterelnök javasol saját környezetből, tanácsadóiból. A három
legerősebb párt is javasolhat személyeket. Ezen kívül az alsóház leköszönő vezetőit hagyományosan „delegálják” a felsőházba. Ezek a személyek életük végéig tagjai maradnak a
felsőháznak.
92 tag öröklés útján kerül be a testületbe, és közöttük talán olyanok is vannak, akiket nem is nagyon foglalkoztat a közélet. Mások viszont hercegek és más magas rangú, sokszor a királyi családhoz tartozó személyek. Az anglikán egyház 26 püspöke szintén a Lordok Házának tagja egészen megbízatása végéig.
Természetesen a lordok nem ingyen végzik a munkájukat, hanem tiszteletdíj ellenében és kapnak költségtérítést is. A Lordok Háza megvizsgálja és jóváhagyja az alsóház által elfogadott jogszabályokat, de azok hatályba lépését nem tudja megakadályozni. Tehát klasszikus felsőházi
szerepe van. Azzal a szerepével sincs egyedül a világban, hogy tagjait nem közvetlenül az
állampolgárok választják, hiszen az ír felsőház, a Seanad Éireann tagjai is kinevezés útján kerülnek a helyükre. Kisebb részét az ír miniszterelnök delegálja, a többit pedig hivatásrendi alapon az egyetemek, a közigazgatás, az agrárium képviselői, a kulturális és oktatási szféra, az ipar, valamint a munkás szervezetek adják.
A Lordok Házának működését, szerepét és összetételét ellenzők közül szinte mindenki azt állítja,
hogy az intézményt már meghaladta a kor, hiszen csak akkor lehet demokratikus, ha a nép választja.
A legtöbb államban a felsőház tagjai területi elven kerülnek helyükre. A német felsőházba is a szövetségi államok választják a tagokat, tehát ott sem közvetlenül kerülnek megválasztásra. Arról
persze lehet vitatkozni, hogy egy demokráciában mennyire tekinthető féknek vagy ellensúlynak a
felsőház, ha nem tudja megakadályozni a törvények hatályba lépését, de tény, hogy szerepét és
működését illetően a brit felsőház sem tér el nagy mértékben bármely felsőháztól.
Ami pedig a taggá válást illeti: a felsőháznak éppen az a szerepe, hogy az alsóház gyors változásaival szemben az állandóságot képviselje, és közbeiktatva legyen a végrehajtó hatalom, valamint az törvényhozás alsó szintje közé. Nem lehet leképeznie az alsóházat, hiszen akkor éppen a lényegét veszítené el.