A magyar lakosságszám változó intenzitással, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.
Idén január 1-jén 9,830 millió ember élt hazánkban, ez 882 ezer fővel kevesebb az 1981-es adatnál.
A kutatóintézet népesség-előreszámítása szerint ennek három következménye lehet:
- 2060-ban várhatóan 7,9 millió fő körül alakul az ország népessége.
- A legmagasabb várható népességszám 8,690 millió, a legalacsonyabb 6,7 millió fő lesz.
- 2060-ban még akkor is kilencmillió alá csökken a magyarok lélekszáma, ha sikerül jelentősen növelni a termékenységet, és a következő években számottevő "bevándorlási nyereséget" könyvelhetünk el.
Az előrejelzés szerint egyre kevesebb lesz a szülőképes korú nő:
a jelenlegi 2,3 millióról 2030-ra várhatóan körülbelül 1,7 millióra apad a számuk.
Bár a halandóság várhatóan mérséklődik, ezzel együtt nő az idősek száma, így a halálozások száma tartósan évi 120 ezer fő körül mozoghat, vagyis évente akár 60 ezerrel lehetünk kevesebben, ami majdnem a kétszerese a jelenlegi, átlagosan évi 35 ezer fős fogyásnak.
A népességszámot egy harmadik tényező is befolyásolja: a nemzetközi vándorlás. A kutatók szerint ez 2030-ig negatív értéket vesz majd fel, vagyis többen hagyják majd el Magyarországot, mint ahányan ideköltöznek, és ez tovább fokozza a népességcsökkenést.
A születésszám évek óta tartó jelentős csökkenése, majd alacsony szinten való stagnálása azzal jár, hogy a magyarok egyre kisebb csoportját alkotják a gyermekek:
1981 óta a 14 év alattiak száma a népesség egészét meghaladó (!) mértékben, közel 932 ezer fővel, azaz 40 százalékkal csökkent.
Ugyancsak visszaesett a fiatal felnőtt lakosság (15–39 évesek) aránya. Náluk 17 százalékos csökkenést mértek, ami 658 ezer fős mínuszt jelent. A középkorú lakosság (40–59 évesek) létszáma gyakorlatilag változatlan a 35 évvel ezelőtti adatokhoz képest, miközben több mint egyharmadával, közel 673 ezer fővel emelkedett a 60 éves és idősebb népesség száma.
További részletek ITT olvashatók.