Az Egyensúly Intézet ötödik alkalommal vizsgálta közvélemény-kutatásában, hogy a magyar háztartások miképp tudnak megbirkózni a mindennapok költségeivel. Mindent összevetve jelenleg a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió ember Magyarországon szegény. 45-50 százaléknyi válaszadóról mondható el, hogy kijön a jövedelméből, és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani – derül ki az Egyensúly Intézet szegénységkutatásából.

Ezzel szemben

a magyarok 45 százaléka nem tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket.

A válaszadók közel harmada (31 százalék) nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeget visz haza. Mindent összevetve a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) az átlagos jövedelmi szint alatti csoportba tartozik.

Még drágább az életed: az orbáni infláció meggyötörte a magyarokat

Röviden: sokan nélkülöznek. Ez abból is látszik, hogy a magyar lakosság felének csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben, amit a megkérdezettek elsősorban az áremelkedésekkel (96 százalék) és új kiadások (46 százalék) megjelenésével magyaráznak. 29 százalék a saját vagy partnere jövedelmcsökkenését emelte ki. Mindezek mellett a válaszadók 15 százaléka jelölte meg okként az államtól kapott juttatások csökkenését, amíg 14 százalék a család megváltozott helyzetét.

Az Egyensúly Intézet arra is kereste a választ, hogy a magyarok mekkora hányada került szorult pénzügyi helyzetbe (például: kölcsönkérés) vagy kellett lemondania valamiről (például: orvosi kezelés) anyagi okok miatt. Itt sem rózsás a helyzet:

🔴A válaszadók 40 százaléka a közeli vagy távolabbi múltban valamilyen mértékben korlátozni kényszerült közlekedési szokásait

🔴Több mint egyharmaduk (35 százalék) fordult már segítségért közvetlen környezetéhez pénzügyi nehézségei miatt.

🔴Orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről a magyarok közel azonos arányban mondtak le: nagyjából minden ötödik honfitársunknak kellett meghoznia legalább egy ilyen döntést.

Családbarát ország

A gyermekes családok egy része is beszámolt nehézségekről: a szülők 8 százaléka nem tudta fedezni gyermeke vagy gyermekei alapvető szükségleteit az elmúlt fél évben, további 7 százalékuk pedig korábban került ilyen helyzetbe. A kutatás szerint

a szülők harmada (34 százalék) nem evett eleget az elmúlt két évben, hogy etetni tudja a gyermekét.

Összességében az látszik, hogy az infláció jelentős hatást gyakorolt a mindennapi életre: az emberek mintegy negyedének-harmadának kellett a nadrágszíjat összehúzni - méghozzá elég drasztikusan.

Mit hoz a jövő?

Az Egyensúly Intézet kutatásában részt vevőket a következő néhány hónapra vonatkozó anyagi kilátásaikról is megkérdezték. A válaszok alapján a magyarok 6 százaléka szerint nagyon magas, 33 százalék szerint pedig inkább magas annak az esélye, hogy középtávon meginoghat az anyagi biztonsága. Azaz,

tízből négy magyar aggódik az anyagi biztonsága miatt.

További részletek az Egyensúly Intézet kutatásában.

(Címlapkép: MTI/Mónus Márton)