Elemzés: a Jobbik győzhet a 106 választókerületből a legtöbb helyen az előválasztáson

Elemzés: a Jobbik győzhet a 106 választókerületből a legtöbb helyen az előválasztáson

A Jobbik győzhet a legtöbb választókerületben, bár egyik párt sem fog jobban tarolni saját erejéhez képest - derül ki a Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont kedden bemutatott előválasztási és választási elemzéséből. Ebben az ellenzéki előválasztás résztvevőinek társadalmi-politikai hátterét, a pártok közötti erőviszonyokat és az előválasztás választókerületi küzdelmeinek várható kimenetelét vizsgálták. Főként közvélemény-kutatási adatok, pártok közötti megállapodások és a korábbi választási eredmények áttekintése alapján készítettek választási becslést.

Megállapításuk szerint a Jobbik felülreprezentált a billegő és a kormánypárti választókerületeket tekintve. Azaz

egy esetleges földcsuszamlásszerű ellenzéki siker esetén az előválasztásnak elsősorban a Jobbik, másodsorban a DK és a Momentum lenne a fő kedvezményezettje. 

Leszögezték, az ellenzéki előválasztás valódi versenyt jelent, s puszta léte is önmagában siker, még ha egyes esetekben problémák is felmerülnek. 

Elemző: sikeresnek mondható eddig az előválasztási kampány

Hétfőn lezárult az előválasztáson az aláírásgyűjtés szakasza, véglegessé váltak a jelöltek az egyes egyéni választókerületekben, illetve az is kiderült, hogy 5 miniszterelnök-jelölt fog megküzdeni egymással a jelöltség megszerzéséért, miután Pálinkás Józsefnek végül nem sikerült összegyűjteni a szükséges számú aláírást.

A választás-matematikai szükségszerűség és az ellenzéki közvélemény már régóta azt diktálta, hogy a Fidesznek minden körzetben egy kihívója legyen, és Orbán Viktorral szemben is egy, a teljes ellenzék által támogatott miniszterelnök-jelölt álljon. 2014-hez és 2018-hoz képest nagy előrelépés, hogy ez megtörténik

- indokolta a kutatóközpont.

Úgy látják, a pártmegállapodások többnyire nem gyengítik, hanem éppen, hogy kiélezik, nyílttá teszik a versenyt. Mint rávilágítanak, a pártok jelentős számban indítanak olyan képviselőjelölteket is, akik nem párttagok, és valamilyen párton kívüli szervezetből érkezve valósítják meg a civilek és a pártok közötti együttműködést. 

A Jobbik lehet a legesélyesebb

A tanulmány szerint a Jobbik a 106 választókerület közel harmadában is győzhet az előválasztáson, noha túlzottan a DK se marad el tőle. 

A 21 Kutatóközpont becslése alapján a konkrét számokat illetően arra jutott, hogy a 106 körzetből

a Jobbik 34, a DK 29, a Momentum 20, az MSZP 11, a Párbeszéd 7, továbbá az LMP 5 választókerületben fogja várhatóan megnyerni az ellenzéki előválasztást.

Azt is kifejtik az elemzésben, hogy a jelöltek demográfiai adataiból jól látható, hogy mind a hat párt másban magaslik ki, sokszínűséget hozva az ellenzéki összefogásba. Míg a DK indítja a legtöbb női, addig a Jobbik a legtöbb független, civil jelöltet és az ő jelöltjeiknek sikerült a legtöbb párt támogatását megszerezni. Világnézetileg ugyan a Jobbik különbözik leginkább a többi ellenzéki párttól, ennek ellenére (vagy inkább éppen ezért) egyfajta “közös nevező” szerepét tölti be az ellenzéki együttműködésben: a legtöbb külső támogatást begyűjtve. A Momentum indítja a legfiatalabb és nagyrészt politikában még új politikusokat. A Párbeszéd rendelkezik arányaiban a legkevesebb ejtőernyős jelölttel, az MSZP és a Jobbik pedig a legtöbbel az önkormányzatokból.

35 helyen várható kiélezett küzdelem

A 21 Kutatóközpont elemzése szerint a Jobbik főleg vidéki, kisvárosias vagy akár falusias jellegű körzeteket nyerhet meg a legnagyobb arányban, inkább a kormánypárti és a billegő körzetek közül. A DK leginkább a megyei jogú városokban, a Momentum pedig Budapesten és az agglomerációban számít esélyesnek. Az MSZP-Párbeszéd és az LMP elsősorban azokban a képviselőiben bízhat, akik már 2018-ban is nyerni tudtak.

Következtetéseik szerint minden párt nagyjából a választóközönségével arányosan számíthat nyerhető egyéni választókerületre, és majd frakcióra. Ezen felül valamennyi, az együttműködésben részt vevő pártra szükség lesz, hogy az ellenzéki győzelem esetén a parlamenti mandátumtöbbséget biztosítani tudják. Továbbá a 2022-es esélyeket nehezíti, ha bármelyik ellenzéki párt több jelöltje nem a várakozásoknak megfelelően teljesít majd.

A 2022-es országgyűlési választások nyerhetősége szempontjából három körzettípust különböztettek meg:

  • 30 körzet az ellenzék számára szinte biztosan nyerhető;
  • 35 billegő „csatatér” körzetben látják, hogy kiélezett küzdelem lesz, ahol a jövő évi választás is el fog dőlni;
  • 41 pedig a kormánypártok számára szinte biztosan nyerhető.

Az előválasztás szombaton kezdődik, a szavazásra pedig személyes és online módon is lehetőség lesz: az első fordulóját szeptember 18-26. között tartják, a második forduló pedig október 4-10. között lesz.