Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a Boko Haram terrortevékenységével foglalkozó rendkívüli ülésén al-Huszein azt mondta, hogy tömegsírokra és a Boko Haram mészárlásának további egyértelmű jeleire bukkantak, miután az utóbbi hetekben az afrikai ország északkeleti része felszabadult a szélsőségesek rémuralma alól.
Az emberi jogi főbiztos elmondása szerint több jelentés is beszámolt arról, hogy a fegyveresek "úgynevezett feleségeiket", vagyis rabszolgasorban tartott nőket és fiatal lányokat gyilkoltak meg további foglyokkal együtt.
Hozzátette, hogy amennyiben beigazolódnak azok a félelmek, melyek szerint a Boko Haram "feláldozható emberanyagként" vagy "emberi robbanószerkezetekként" alkalmazott gyerekeket, ez háborús bűnnek és emberiesség elleni bűncselekménynek számítana.
Al-Huszein közölte, "megbízható és hiteles források" számoltak be arról, hogy a Boko Haram ellen fellépő nigériai és más biztonsági erők ugyancsak súlyos jogsértéseket követtek el. Arra szólította fel a hatóságokat, hogy végezzenek "alapos, teljes és transzparens" vizsgálatokat.
Az emberi jogi főbiztos kifejtette, mélységesen aggasztják a nigériai konfliktus egyre növekvő etnikai dimenziói. A Boko Haram vezetője eredetileg a kanuri etnikumhoz tartozik, és az ENSZ emberi jogi bizottsága arról is tudomást szerzett, hogy a katonaság bizonyos egységei "gyanúsnak" tartják a kanurikat, s így a csoport több tagjával szemben visszaéléseket követtek el vagy mondvacsinált okokból vették őrizetbe.
A Boko Haram az év elején még egy Belgium nagyságú területet uralt Nigériában. Nigéria, Niger, Csád, Kamerun, valamint Benin hadserege azonban február elején szárazföldi és légi offenzívát indított a szélsőségesek visszaszorítására. A saría (iszlám jog) radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő Boko Haram évek óta folytat fegyveres harcot Nigéria északi részén, és támadásai mindennaposak a térségben. Hivatalos adatok szerint a terrorcsoport tavaly nagyjából tízezer ember halálát okozta a 175 milliós afrikai országban.