Nagy István tájékoztatása szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság február 2-án akár érvénytelennek is nyilváníthatja azt a hatósági iratot, amelyben a Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóság megbecsülte a Simonhoz kötött számlákon talált összegek után fizetendő adó mértékét, s ezzel kulcsfontosságú szerepet tölt be a volt MSZP-s ellen emelt költségvetési csalás vádjának alátámasztásában.
Simon Gábor ellen 2014-ben indult nyomozás, amely 2016-ban vádemeléssel zárult. Az ügyészség szerint a volt politikus 2008 és 2012 között vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból több száz millió forintnak megfelelő devizát helyezett el, amelyek után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást. Az így okozott vagyoni hátrány 128 millió forint, ám ezt Simon Gábor az ellene indult eljárás kezdetén megtérítette.
Azt, hogy Simon Gábor mekkora kárt okozhatott a költségvetésnek, a nyomozás idején becsléssel állapították meg a Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóságon. Az erről szóló határozatot Simonék megtámadták, majd az újabb, a regionális adó-főigazgató által személyesen meghozott határozattal szemben bírósághoz fordultak, mivel szerintük a főigazgató nem volt jogosult a döntés meghozatalára. Ezt később a Kúria egy állásfoglalásában megerősítette - fűzte hozzá Nagy István.
Simon Gábor ügyvédje szerint az ügyben nem lehet más döntés, mint a NAV-adófőigazgató határozatának hatályon kívül helyezése. Ez pedig várakozása szerint nagyban befolyásolja a február 21-én folytatódó büntetőpert is, hiszen a költségvetési csalás vádja nagyban az adóhiány megbecslésére épült.
Nagy István azt is elmondta, hogy a büntetőpertől függetlenül zajló eljárásban Simon Gábor bizonyítékokat tudott bemutatni a jövedelméről.