Péntek este tüntetést rendeztek Pozsonyban, amelyet főként szlovákiai magyar fiatalok hívtak össze és amely során a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások, illetve a szólásszabadság korlátozása ellen tiltakoztak. A szervezők előzetesen azt írták, egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan, hogy Szlovákiában napjainkban is a Beneš-dekrétumokra hivatkozva koboznak el földterületeket, a Fico-kormány pedig börtönnel fenyegeti azokat, akik megkérdőjelezik a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő elnöki rendeleteket.
„A második világháború után kibocsátott Beneš-dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács akkori egyes rendeletei a kollektív bűnösség elve alapján nyilvánították árulónak, kollaboránsnak és háborús bűnösnek az ország területén élő német és magyar nemzetiségű polgárokat, függetlenül attól, hogy a háborús években milyen magatartást tanúsítottak. Ez a megbélyegzés már akkor is botrányos volt, mai alkalmazásuk pedig egyenesen elfogadhatatlan!”
– szögezik le az eseményt szervező Köz.ügy platform aktivistái.
A Paraméter felvidéki magyar portál tudósítása szerint a szervezők megkérték a tüntetőket, hogy vegyék le azokat a láthatósági mellényeket, amelyeken szlovákul és magyarul a következő szöveg szerepel:
„Megkérdőjelezem a Beneš-dekrétumokat!”
A szlovák rendőrség emiatt elvezette Orosz Örsöt, a felvidéki Magyar Szövetség politikusát. Az őrsön elkobozták tőle a láthatósági mellényt, ezt követően kihallgatták, majd elengedték. Orosz Örs vallomásában ezt mondta:
„Nem kérdőjelezem meg a Beneš-dekrétumok létezését, sem ennek az országnak a területi integritását, megkérdőjelezem és mélységesen elítélem azonban a kollektív bűnösség elvének XXI. századi alkalmazását, konkrétan a magánvagyon ma is zajló, 80 éves dokumentumok alapján történő kisajátítását. Ezért is döntöttem úgy, hogy részt veszek ezen a nyilvános eseményen. (...) Az eseményről a rendőrök vezettek ki és felszólítottak a feliratos mellény levételére, majd odahívták az egyik szervezőt, aki azt mondta nekem: »Hogyha nem veszed le a mellényt, a rendőrség szét fogja oszlatni a tömeget.« Erre azt válaszoltam, hogy az efféle megfélemlítést a szólásszabadság korlátozásának tartom és a véleményem mellett továbbra is kiállok!”
A tüntetésen beszédet mondott Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke. „Magyarnak lenni nem bűn” – kezdte felszólalását a pártvezető. Majd szolidaritását fejezte ki a néhány perccel korábban elvezetett Orosszal. Arról is beszélt, nem lehet elítélni valakit azért, amiért a kollektív bűnösség ellen és a dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások ellen lép fel. Illetve a szlovák–magyar megbékélés fontosságát hangsúlyozta.
Az eseményen ugyancsak beszédet mondott Martin Dubéci, a parlament alelnöke és a Progresszív Szlovákia képviselője. A szlovák–magyar kétnyelvű felszólalásában rámutatott, a jelenlegi kormány hasonlóan magyarellenes húrokon játszik, mint egykor Vladimír Mečiar. Dubéci szerint szükség van arra, hogy több magyar képviselő legyen a parlamentben és arra szólította fel a tüntetőket, szavazzanak a demokratikus pártokra.
A szervezők nevében Kovács Balázs aktivista szólalt fel, aki egyebek mellett arról beszélt a szlovákiai magyar képviseletnek nem lehet partnere olyan politikai erő, amely a dekrétumok megkérdőjelezését féléves börtönnel bünteti.
Az esemény színpadára állt még Voda Zsófia, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója is. Voda a mostani eseményt párhuzamba állította azzal a 12 évvel ezelőtti tüntetéssel, amit Malina Hedvig, a Nyitrán megvert diáklány melletti kiállásként szerveztek.
Ugyancsak felszólalt Stubendek Attila, aki egyike volt azon személyeknek, akik petíciót indítottak, amelyben a dekrétumok alkalmazásának leállítását és az egykori elnöki rendeletek megkérdőjelezését betiltó törvény eltörlését követelték. A tüntetőkhöz szólt még Lucia Molnár Satinská nyelvész és műfordító is.
A Magyar Szövetség elnökén kívül a párt több tisztségviselője és ismert tagja is részt vett a demonstráción, a Paraméter többek közt a helyszínen látta Forró Krisztiánt, a Magyar Szövetség korábbi elnökét, aki nemrég pont azért mondott le az államfő mellett betöltött tanácsadói posztjáról, mert Peter Pellegrini aláírta a Büntető törvénykönyv erősen kritizált módosítását.