A böjti cselekedetekről, a jövő évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, a keresztény kultúrkörről és a katolikus egyház hazai helyzetéről is beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érdek a Válasz Online-nak adott interjújában.
A böjti elhatározások lényege, hogy „fájjon”. Hogy erőfeszítés, hogy kényelmetlen legyen – mondta Erdő Péter bíboros a Válasz Online-nak nagyinterjújában. A magyar katolikus főpap hangsúlyozta, olyan célokat tűz ki, hogy meglátogat valakit. „Mozgássérült, beteg embert, akire nem jutott idő, pedig fontos lenne elmennem hozzá” – mondta.
A bíboros a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán kiemelte, a zárómisére meg fogják hívni a többi keresztény felekezet vezetőjét is. Egyébként minden nyilvános rendezvényre bárki eljöhet, szó sincs arról, hogy „protestánsok kíméljenek”. Az 1938-as rendezvénnyel párhuzamot vonva kiemelte,
„Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet!” – idézte fel az eucharisztikus himnusz utolsó sorát Erdő.
A keresztény Európára való hivatkozás kapcsán aláhúzta, a kulturális hagyományoknál és az építészetnél fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Emlékeztetett, 2016-ban az európai püspöki konferenciák tanácsában a vallási fanatizmus és a terrorizmus volt a téma, ahol a bevándorlás kérdésében nagy tapasztalattal rendelkező franciák szerint
Erdő Péter ennek kapcsán azt mondta, a kultúrák konfliktusa lehet, hogy előrejelzés – ám az is lehet, hogy szándék! Az pedig egészen biztos, hogy
nem lehet célunk a kultúrákat konfliktusba hozni egymással. Épp ellenkezőleg.
A katolikus egyházi vezető ismertette, a szokásoknak megfelelően meghívták a kongresszusra Ferenc pápát is, egyelőre várják a Szentszék válaszát.
Az egyház jelenlegi helyzetéről szólva a bíboros azt mondta, nem rosszabb, mint az 1900-as évek elején, akkor is nagyjából hét százalék volt a templomba járók aránya. Erdő úgy fogalmaz,
a templomba járás fontos segítője és kifejezője a személyes hitnek és az összetartozásnak.
A kereszténység a főpap szerint nem lehet negatív fogalom.
Nem azt mondja meg, mi nem vagyok. Krisztushoz tartozást jelent. Aki elfogadta őt messiásnak, azokat kezdték el kereszténynek nevezni – mások
– közölte Erdő. A keresztény kultúrának szerinte viszont a hit alapján kell állnia. mint fogalmaz, a kultúra középpontjában általában világnézet áll. Többnyire vallás. Egységbe azonban akkor rendeződik, ha az alapját a hit képezi.
– hívja fel a figyelmet a bíboros.
A magyar püspöki kar tagjainak különböző megnyilvánulásairól Szólva Erdő Péter kifejti, a Tízparancsolat vagy az egyház társadalmi tanítása kérdésében mind egyetértünk. Az alkalmazásban vannak az eltérések. Úgy véli, mindenkinek más az élettapasztalata, más a helyzet, amellyel szembesülnie kell. Embere válogatja, ki milyen rokonszenveket érez, de
A társadalmi-erkölcsi megnyilatkozásoknak pedig mindig következtetésjellegük van. Minden ilyen előfeltevése: az egyház tanítása – szögezi le Erdő, ám hozzáteszi, a másik előfeltevés, hogy a konkrét helyzetben mi a valóság. Ismerteti, a Szentszék intézeteket tart fent a valóság megismerésére társadalomtudományi és természettudományi területen is.
A valóságot a legmagasabb tudományos szinten kell megismernünk, hiszen ha nem a valóságra vonatkoztatjuk a hittételeinket, nem sokat fog érni a végkövetkeztetésünk sem
– mondja Erdő.