A korábbi szabályozáshoz képest a középszinten megkövetelt ismeretek nem haladják meg jelentősen az eddigieket (a gráfok és a statisztika-valószínűség témakörében jelenik meg néhány új követelmény) - olvasható az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján.
A középszintű írásbeli vizsgarész második részében, illetve az emelt szintű írásbeli vizsgarész második részében a feladatoknak több részkérdésből kell állniuk az új vizsgaleírás szerint, mivel az elmúlt évek feladatsorainak elemzése azt mutatta, hogy a diákok számára nagyon hátrányos a 10-16 pontos, részkérdéseket nem tartalmazó feladatok kitűzése.
Az emelt szintű írásbeli feladatsor összeállításakor irányadó arányok megváltoznak, a gondolkodási módszerek eddigi 25 százalékos aránya 20 százalékra csökkent, az algebra eddigi 20 százalékos aránya 25 százalékra nőtt.
Emelt szinten bővült a bizonyítandó tételek köre, a szóbeli vizsgára való felkészülést segítendő (tételek a halmazelmélet, a kombinatorika, az algebra, a sorozatok, a geometria, a vektorok területéről).
Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az eddig egy tétel, illetve egy definíció megtalálásáért járó 1-1 pontot a felelet logikus felépítettsége, tartalmi gazdagsága szemponthoz tartozó 4 pont 6 pontra emeléséhez használja fel az új leírás. Itt kell ezentúl értékelni a feleletben szereplő definíciók, tételek nehézségét is.
Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az alkalmazások között matematikatörténeti vonatkozások ismertetése is megjelenhet.
Magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódik hétfőn az érettségi
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintű és emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. Idén a középszintű írásbelin megváltozik a szövegalkotási feladatlap szerkezete. A gyakorlati írásbeliség feladata átkerül emelt szintről középszintre és Köznapi írásbeliség megnevezés alatt az érveléssel párban áll. A vizsgázók a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés között választhatnak.