A bíróság nem nevezte meg az újságírót, de a francia AFP hírügynökségre hivatkozva a hírportál azt írja: Edouard Perrinről van szó, aki 2012-ben, a France 2 francia közszolgálati televíziócsatorna egyik műsorában ismertette a luxemburgi adótrükköket.
Perrin ellen az a vád, hogy a kiszivárgott információk nyilvánosságra hozásával társtettesként, cinkosként segített bűncselekményt elkövetni a PriceWaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég egyik alkalmazottjának. A vállalat két korábbi munkatársa ellen decemberben, illetve januárban emeltek vádat lopás, szakmai titoktartás megsértése és adatokhoz való illetéktelen hozzáférés miatt, mert kiszivárogtatták, hogy a nagyhercegség külön adómegállapodások révén multinacionális vállalatok százai számára tette lehetővé, hogy profitjukat az országban létrejött leányvállalataikon átfolyatva alig a töredékét kelljen csak megfizetniük annak az adótehernek, amelyet azokban az országokban kellett volna leróni, ahol a profitot megtermelték.
Az adatokat részletesen ismertető Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) igazgatója közleményben reagált a vádemelésre, amelyben azt írta: Perrin tudósítása nyilvánvalóan közérdeket szolgált, a vádak pedig arról tanúskodnak, hogy a bíróság "nincs tisztelettel az újságírói munka jelentőségére a hatalmasok elszámoltatásában". Gerard Ryle arra is rámutat, hogy Perrin munkája nagyban hozzájárult, hogy az ügyben hivatalos uniós vizsgálatok indultak, s társadalmi vita kezdődött az adópolitika méltányosságáról.
Bár Perrin már 2012-ben beszámolt a nagyhercegség agresszív adóoptimalizálást lehetővé tevő politikájáról, a "LuxLeaks"-botrány csak tavaly novemberben robbant be igazán a köztudatba, amikor az ICIJ újságírói 28 ezer oldal iratot átvizsgálva feltárták, hogy Luxemburg 343 vállalat, köztük az Ikea, a Deutsche Bank és az Apple számára tette lehetővé az adóterhek minimalizálását.
Az erre lehetőséget biztosító adóhatósági határozatok születésekor az ország miniszterelnöke az a Jean-Claude Juncker volt, aki tavaly novemberben lépett hivatalba mint az Európai Bizottság elnöke. A botrányra válaszul a bizottság arra tett javaslatot, hogy jöjjön létre automatikus információcsere a tagállamok között az ilyen adómegállapodásokról. A tagállamok kormányainak adózási kiskapukat nyitó politikájának vizsgálatára az Európai Parlament is bizottságot hozott létre.